• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar
    Cikkek
    2020-as cikkek
    2019-es cikkek
    2018-as cikkek
    2017-es cikkek
    2016-os cikkek
    2015-ös cikkek
    2014-es cikkek
    2013-as cikkek
    2012-es cikkek
    2011-es cikkek
    2010-es cikkek
    2009-es cikkek
    2021-es cikkek

    A prosztatarák

    Tájékoztató az Urológiai Szakmai Kollégium Módszertani levele alapján

    Kedves Uram!
    Önnél most prosztatarák szűrést végeztünk el, amely vizsgálat eredménye tájékoztató jellegű. Ha az érték eltérő eredményt adott ne ijedjen meg, olvassa át a következő tájékoztatót és jelentkezzen háziorvosánál vagy kezelő orvosánál, amennyiben már urológiai vizsgálatra jár a gondozást végző szakorvosánál. A szűrési eredményt az alábbiak figyelembe vételével kell értékelni, és mindenképpen még egyszer megismételni az össz és szabadfrakciójú PSA vizsgálatával.
    Szűrés vagy korai felismerés
    A prosztata rák a férfiakat érintő rosszindulatú daganatok közül a második leggyakrabban diagnosztizált és a legtöbb fatális kimenetelhez vezető rák az USA-ban. A prosztatarák a magyar férfiak daganatos halálozási sorrendjében a 3-4 helyet foglalja el 1300-1400-as évi halálozási aránnyal. A betegség ritkán alakul ki 45 éves kor előtt (<0,1%), ezt követően azonban incidenciája meredeken emelkedik és az esetek majdnem 85%-a 65 év felett kerül felfedezésre és 90%-ban e feletti korosztályt veszélyezteti a betegség okozta halálozás is. Családi anamnaezis esetén a férfiak első fokú rokonainál 2,5-szer akkora a betegség valószínűsége, mint a terhelő kórtörténet nélküli esetben.
    A tünetmentes férfi lakosság szűrése csak úgy hasznos, ha csökkenti a betegség okozta megbetegedést és halálozást. Ennek előfeltétele, hogy a kiszűrt betegség gyógyítható, maga a szűrés pedig egyszerű és olcsó legyen. A tünetet nem adó, szervre lokalizált prosztatarák jól gyógyítható, és a szűrése sem megvalósíthatatlanul drága. A szűrés ellen szól, hogy olyan klinikailag nem jelentős prosztatarákok is felismerésre kerülnek, amelyekből nem alakul ki klinikai prosztatarák. Ezt bizonyítja, hogy 50 év felett férfiak boncolási anyagában 30%-ban található prosztatarák, míg a klinikai prosztatarák előfordulási gyakorisága ennek fele, és csak 3%-ban oka a halálozásnak. Az Európai Urológus Társaság irányelve alapján túldiagnosztizálás nincs, csak túlkezelés lehetséges. Ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, hogy ki a veszélyeztetett a prosztatarák okozta halálozása szempontjából diagnosztizálnunk kell. Jelenleg már a több irányelv is leírja, mely daganatok tekinthetők jelentéktelennek és ezek kritériumai nagyon szigorúak. A szűrővizsgálat során tévesen negatív eredmény is előfordul, de ezek valódi arányát nem ismerjük, mivel a normális szűrési lelet esetén nem történik biopszia. Sajnos a PSA kimutatás nem teljesen szenzitív és nem elég specifikus. A PSA-t ugyanis nem csak a prosztatarák, hanem az egészséges prosztata epithelsejtjei is termelik, ami annyit jelent, hogy a PSA a prosztatára és nem pedig a prosztatarákra specifikus. A PSA szenzitivitásának és specificitásának növelése céljából különböző egyéb paramétereket alkalmaznak, mint pl. PSA denzitást (PSA/ prosztata súly), PSA velocitást (évenkénti növekedési arány) szabad, kötött PSA-t ill. ennek arányát. Mindezen módosítások némileg finomították a prosztatarák és az egyéb prosztatabetegségek elkülönítésének lehetőségét.
    Ahhoz, hogy egy szűrővizsgálatot hatékonynak nyilvánítsunk, az szükséges, hogy már tünetmentes állapotban kimutassa a betegséget, hogy a megfelelő terápia megváltoztathassa a betegség alakulását. Úgy tűnik, hogy a PSA kielégíti ezeket a feltételeket, hiszen bőséges bizonyíték áll rendelkezésünkre, arra vonatkozólag, hogy a PSA olyan daganatokra is felhívja a figyelmet, amelyek egyébként rejtve maradnának.

    Emiatt nem a tömeges lakosságszűrés, hanem a korai felismerés javasolt. Ez azt jelenti, hogy minden 50 évnél idősebb, bármilyen alsó húgyúti panasszal jelentkező férfin felvilágosítást és beleegyezést követően javasolt elvégezni a PSA (prosztata specifikus antigén meghatározása vérből) vizsgálatot.

    Már a korai adatokból is látszik azonban, hogy a PSA kiterjedt használata először jelentősen megemeli az új esetek számát, amit mintegy 10 év múlva követ a halálozás csökkenése. Tény, hogy az USA-ban hosszú évek óta emelkedő prosztatarákos halálozás a 90-es évek óta csökkent.

    A halálozás csökkenésének oka, hogy a PSA segítségével a prosztatarák átlagosan 5 évvel korábban diagnosztizálható, ami lehetőséget ad a gyógyító kezelési eljárások alkalmazására. A PSA-ra alapozott korai felismerésre törekvés hosszú távú eredménye a prosztatarák korai, szervre lokalizált stádiumban és fiatalabb korban történő felismerése, döntően közepesen differenciált daganatok formájában. Ennek köszönhetően a nyugati országokban az esetek kétharmada szervre lokalizált, míg csupán egyharmada kerül áttétes állapotban felismerésre.

    Magyarországon a korai stádiumú prosztata tumoros betegek csak véletlennek köszönhetik, ha daganatát időben diagnosztizálják, legtöbb esetben (65-75%-ban) előrehaladt, áttétes stádiumban fedezik fel, amikor csak palliatív kezelésre van csak lehetőség.
    A prosztatarák diagnosztikája és szűrése három eljárásra alapozott:
    a prosztata specifikus antigén (PSA) szint mérésére,
    a rektális digitális vizsgálatra (RDV) és
    szükség esetén (emelkedett PSA vagy ą kóros tapintási lelet) az ultrahang vezérelt végbélen keresztüli történő biopsziára.
    Természetesen ma már a PSA határértékeket kor szerint adják mag, mely segítheti a korai felismerést. Amennyiben az érték emelkedett, úgy az orvosa szövettani mintavételt javasolhat.
    50 év alatt 2.5 ng/ml
    50 és 60 év között 3.5 ng/ml
    60 és 70 év között 4.5 ng/ml
    70 év felett 5.5 ng/ml
    A PSA szint értékelésénél figyelembe veendő, hogy a gyulladások (elsősorban az akut), az eszközös vizsgálatok (katéterezés, cystoscopia), a prosztatán végzett műtétek, a vizsgálat előtti ejakuláció, prosztata mikrotrauma (lovaglás, biciklizés) a PSA szintet emelik, a gyógyszeres kezelés viszont 50%-kal csökkenti (Finasterid) az értékét.

    A szűrés kérdésének eldöntésben, kiemelkedő eseménynek tekinthető, hogy ez év március 18-án, az Európia Urológus Társaság stockholmi kongresszusán a rotterdami Schröder professzor beszámolt az európai screening vizsgálat (European Randomized study of Screening for Prostate Cancer /ERSPC/) eredményéről, mely a New England Journal of Medicine 2009 márciusi számában közlésre is került. A 4 éves screening időszak és az átlagos 8,8 éves után követést során a szűrt betegpopulációban 20%-al csökkent a prosztatarák okozta halálozási arány a kontroll csoporthoz képest.

    Nagy áttörést jelenthet a PCA 3 gén teszt bevezetése, melynek specifcitása 80% felett van, a szenzitivitása pedig meghaladja a 90%-ot. Ez azt jelenti, hogy míg a PSA teszt egyáltalán nem szelektív az agresszív kezelésre szoruló prosztatarákra vonatkozásában, addig a PCA 3 teszttel a kezelendő prosztatarákok 85% -át felfedezhetjük. Nagy érzékenysége segít annak eldöntésben, hogy kiknél kell az első negatív biopszia után emelkedő PSA esetén ismételt biopsziát elvégezni.

    Tovább az urológiára
    Vissza a szakrendelésekhez
    Eltérő eredményének értékelésére forduljon urológushoz!