• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu

    COVID CENTRUM

    Koronavírus-teszt (COVID-19) időpontfoglaláshoz hívja a +36 1 999-1727 számot!

    Általános információ az új koronavírus-járványról

    A 2019-es év végén a kínai Vuhan városából indult, a jelenleg is zajló, koronavírus világjárvány. A betegség tüneteiről kapta a vírus a nevét: SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome, magyarul „Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma”). A SARS-CoV2 azt jelenti, hogy 2002 után 2019-ben a második koronavírus CoV-2) okoz járványos betegséget, igy kapta közkeletű nevét a járvány: COVID-19 (Corona Virus Disease 2019).

    A koronavírusok képesek állatról emberre terjedni: amit a szaknyelv zoonózisnak nevez. A koronavírusok tehát embert és számos állatfajt is képesek megbetegíteni, például madarakat és egyes emlősöket (pl. macska, denevér). A járvány aktuális szakaszában az emberről-emberre terjedés útja a domináns terjedési forma. Jelenleg 7 féle koronavírus ismert, ami emberi megbetegedést tud okozni. A Vuhanból eredő járvány vírusa egy eddig ismeretlen koronavírus fajta volt. A betegség megjelenése óta mutációk révén több vírusvariáns is kialakult. Ezek közül a legjelentősebbeket a WHO a görög ábécé betűjeleivel látta el (alfa, béta, gamma, delta és omikron). Az egyes variánsok különböznek fertőzőképességükben és virulenciájukban, vagyis betegségokozó képességükben. Jelenleg a leggyorsabban terjedő változatnak az omikront tartják, míg a legsúlyosabb tüneteket a delta variáns okozza.

    Az emberről-emberre terjedés - jellemzően - cseppfertőzéssel és fertőzött váladékokkal, direkt vagy indirekt kontaktussal történik. A vírus lappangási ideje alatt (1-14 nap) is lehet, de a delta variánsra az 5 napos, az omikronra a 4 napos lappangási idő jellemző. Megbetegedés esetén a fertőzőképessége (tehát a vírusürítés) enyhe esetben átlagosan 5 napra becsülik.

    A WHO adatai alapján a megbetegedés jellemzően:

    • lázzal (90%)
    • köhögéssel (70%)
    • fáradékonysággal (60%)
    • étvágytalansággal (60%)
    • légszomjjal (35%)
    • és izomfájdalommal (20%) kezdődik
    • a légúti tüneteket megelőző íz-, és szaglásvesztés léphet fel, ami az omicron variánsnál már nem jellemző
    • hasmenés, émelygés, hányás az omicron variáns tünete lehet

    Ezekhez nem specifikus tünetekként csatlakozhat:

    • torokfájás
    • orrdugulás
    • fejfájás

    A megbetegedés leggyakrabban enyhe (40%), vagy közepesen súlyos (40%) formában zajlik, ahol a klinikai kép az enyhe légúti fertőzéstől a nem súlyos tüdőgyulladásig terjedhet. A COVID-19 az esetek 15%-ban súlyos lefolyású, és mintegy 5%-ban a kritikus állapot elhalálozáshoz vezet.

    Az idősebbek és a krónikus betegséggel élők kezdeti tünetei lehetnek enyhék, de náluk nagyobb a kockázata a kórkép súlyosbodásának. Amennyiben az otthon kezelt betegeknél bármilyen tünet romlása észlelhető (pl. szédülés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, kiszáradás stb.), telefonon keresztül sürgősen háziorvoshoz, vagy a központi segélyhívó vonalhoz (112) kell fordulni.

    A betegség halálozása 60 éves kortól élesen emelkedik, de kockázati tényezőt jelent a dohányzás és olyan krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri társbetegségek, cukorbetegség, krónikus tüdőbetegség, rosszindulatú megbetegedés és az agyi keringési zavarok.

    A várandósságnak nincs hatása a COVID-19-cel való megfertőződés lehetőségére, azonban a betegség lefolyásának súlyosságát negatívan befolyásolhatja. A koronavírus-fertőzés a koraszülés kockázatát is növeli, különösképpen akkor, ha a betegséget tüdőgyulladás is kíséri. Ezzel szemben egyre több adat áll rendelkezésre a vakcinák terhesség ideje alatti alkalmazásának biztonságosságáról, ezért az orvosok javasolják az oltás felvételét a kismamáknak.

    A védettség

    A COVID-19-megbetegedés utáni védettséget jelző markerek még nincsenek meghatározva. A SARS-CoV-2 elleni antitestek jelenléte a gyógyult beteg szervezetében nem jelent egyet az immunitással, vagyis nincs arra bizonyíték, hogy egy COVID-19-megbetegedésből felépült egyén még egyszer ne eshetne át a betegségen. Jelenleg túl korai megállapítani, hogy a SARS-CoV-2 elleni protektív immunválasz meddig tart, ennek eldöntéséhez ugyanis a rendszeres szerológiai vizsgálatok mellett a betegség előfordulásának követése és a tünetek összehasonlítása szükséges

    Szerológiai vizsgálatok (vérből történő vizsgálat)

    Rutinszerűen a tüske fehérje (S protein) elleni termelődött ellenanyagot tudjuk mérni. Ez azonban csak az egyik fajtája a védekező mechanizmusnak, azaz sem az alacsony, sem a magas szintjéből nem lehet következtetni a fogékonyságra vagy a betegség lefolyására. Ez az vizsgálat nem tud különbséget tenni a betegség kapcsán szerzett vagy az oltásból eredő ellenanyag között.

    A COVID-19 megbetegedés vagy koronavírus elleni oltás utáni védettség ellenanyag tesztekkel ellenőrizhető. A kialakult immunvédelem azonban nem zárja ki a megfertőződés esélyét, de csökkenti a súlyos következmények kialakulását.