• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Csuklótáji törés

    Fractura radii in loco typico (típusos helyen létrejött csukló – orsócsont – törés) /Fractura intraartikulare epi – metaphyseos distalis radii (az orsócsont csuklóízületi vég ízületbe hatoló törése)

    A szervezet vázát számos, különböző alakú és egymással sokféle kapcsolódással bíró csont alkotja. A fogzománc után csontunk a legkeméyebb szövetünk. Látszólagos merevsége ellenére rugalmassággal is rendelkezik. Törések akkor jönnek létre, ha a test valamely részére a csont szilárdságát és rugalmasságát meghaladó erő hat.

    A törések jellemző tüneteit már ókori elődeink is ismerték: fájdalom, duzzanat, kóros mozgathatóság, csökkent funkció, esetleg "csontropogás" (crepitatio). Utóbbi a kíméletes betegvizsgálat során is néha észlelhető, talán legjellemzőbb esetben a borda törésekor találkozunk a jelenséggel.

    A törések után a mozgás és terhelés összhangját a jó helyzetben gyógyult csontsérülés biztosítja. Ennek eléréséhez több sarkalatos feltételnek kell érvényesülnie.

    A törések kezelésének egyik alapszabálya az un. 3R: Repositio (helyretétel), Retentio (helyben tartás) Rehabilitáció.

    A műtéti ellátás biztonságossá teszi az első 2 R betű megvalósulását. Amennyiben csak operatív úton lehet a törést megfelelő helyzetbe hozni és ott megtartani - csontos gyógyulás idejére - nem jöhet szóba más kezelési módszer. Az ízületi felszínre terjedő törések szinte kivétel nélkül műtéti beavatkozást igényelnek. A törések műtéti ellátása bő egy évszázadra tekintenek vissza, és az óta úgy a sebészi technikák, de különösen a sebészi implantátumok nagyon sokat fejlődtek.

    Ugyanakkor érdemes tudni, hogy az adott sérülés kapcsán alkalmazott műtéti eljárásokat nagyon sok szempont alakítja, beleértve a törés jellegét, ízülethez való viszonyát, az adott csont elhelyezkedését, alakját, funkciós feladatát, stb. Napjainkban a szakterület jól kidolgozott és átgondolt, az esetek után követésével igazolt protokollokat alakított ki, melyeket kellő rugalmassággal kell kezelni az esetleges sérülés kombinációk esetén. A modern implantátumok (anatómiai, szögletstabil lemezek, a velőüregbe helyezett szegek, kompressziós csavarok, stb.) általában hamarabb tehetik lehetővé a funkcionális kezelés megkezdését (harmadik R). Ki kell jelenteni ugyanakkor, hogy minden sérülésnek lehetnek "egyedi sajátosságai", melyek az ellátási folyamatokat részben alterálhatják. Ebben jelentős szerepe van a sérülést elszenvedett embernek is: teherbíró képességének, alapbetegségeinek, alkati tulajdonságainak. Saját érdekében elvárható, hogy az együttműködése megfelelő legyen, tartsa be a javaslatokat. A felvilágosítás nem tud minden egyes apró részletre kiterjedni, ezért a folyamatos kommunikáció mindkét "fél" részéről elvárt.

    A vizsgálattal és a képalkotó felvételek gondos elemzése alapján jól tervezhető az ellátási taktika. Esetleges műtét során ugyanakkor a feltárást követően lehetnek olyan eltérések, melyek részben módosíthatják a műtéti tervet. Ilyen lehet pl. előre nem látott csont-, vagy lágyrész elváltozás, műtét közbeni funkcionális próbák által mutatott eltérések.

    A sérülés maga is okoz lágyrész bevérzést, duzzanatot. A sebészi tevékenység után is - ha kisebb mértékben ugyan -, de hegek maradnak vissza. Tudni kell, hogy főleg ízület közeli sérülések, feltárások után maradhat vissza mozgás korlátozottság, mozgási, terhelési fájdalom. A porcfelszínek sérülése minden esetben "csak" másodlagos, biológiailag és funkcionálisan is gyengébb minőségű ízületi porcboríték képződik. Ez a biológiai tény sajnálatosan alapjául szolgálhat egy korai ízületi kopás kialakulásának.

    A kényszerű kímélet, esetleges gipszkötés, tehermentesítés miatt az izmok óhatatlanul gyengülnek, az ízületi szalagok merevebbé (rigidebbé) válnak. Minden sérülést követően szükséges a rendszeres gyógytorna, bemozgatás.

     

    Mit tudunk a csuklótáji törésekről?

    Fractura radii in loco typico (típusos helyen létrjött csukló - osrócsont -törés)
    Fractura intraarticulare epi-metaphyseos distalis radii (az orsócsont csuklóízületi vég ízületbe hatoló törése)

     

    E törések számos kísérő csont- és lágyrész sérüléssel járhatnak.

    Csuklótáji törés beosztás, csukló Vortex képek.
    Csuklótáji törés beosztás, csukló Vortex képek
    Beültetendő fémlemez
    Beültetendő fémlemez
    Beültetendő fémlemez
    Beültetendő fémlemez

    Leggyakoribb műtéti lehetőségek: volaris támasztólemez (szögletstabil, az orsócsont tenyéri felszínére helyezett lemez, Vortex), fedett repositio, percutan tűzés vagy csavarozás (fedett helyretétel, a bőrön át vezetett, vagy pár mm-es metszésen át rugalmas fémpálca, un. Kirschner drót vagy csavar behelyezése a nagyobb, főbb törtdarabokba -), darabos (romos) törések esetén fixateur externe alkalmazása (u.n.külső rögzítő). Lényege, hogy a II. kézközép csontba és az orsócsont test ép szakaszába menetes tőcsavarokat vezetünk, ezek kiálló részeit rudazattal összekötve tartja a törés hosszát és tengelyét. Leggyakrabban tűzéssel kombinálandó eljárás.

     

    Eséskor önkéntelenül kitámasztunk, védve magunkat a "becsapódástól". Tenyérre, vagy kézhátra érkezéskor leggyakrabban a fő erőátvitelért felelős orsócsontra hat a legnagyobb erő. Az adott testtáj duzzanata, fájdalma, esetleg kóros állása utalhat a sérülés fokára. A csuklótáj stabilitása, megfelelő mozgása elengedhetetlen a kéz megfelelő használatához. Amennyiben a fentiek alapján a törés fedetten nem hozható kellően jó helyzetbe, műtétre van szükség.

     

    Ha nincs szükség sebészi beavatkozásra, akkor az ujjak alapízületeitől az alkar könyök közeli részéig először egy u.n. gipszsint, majd a duzzanat megszűnte után körkörös gipszet helyezünk fel. Az általában alkalmazott rögzítési idő 6 hét.

     

    A leggyakoribb törés típusoknál az u.n. Vortex támasztó lemezt használjuk. Ennek lényege, hogy egy a csukló tenyéri oldalán vezetett metszésen át feltárjuk a sérült orsócsonti felszínt, a törést részben a szem ellenőrzése mellett, részben műtét közben röntgen kontrollal megfelelő helyzetbe hozzuk és a lemezt, melynek a csavar-lemez kapcsolatai szöglet-stabilak, felhelyezzük úgy, hogy áthidalva a törést megtartja a kívánt és elért jó pozíciót.

     

    Mi történik a műtét során?

    A műtét során a bevezetett érzéstelenítést követően ún. vértelenítést alkalmazunk, melyet a felkarra helyezett, megfelelő nyomással felfújt mandzsettával érünk el. Ez a műtét során biztonságosabb látást biztosít, a beavatkozás idejét lerövidíti.

    A szakszerű érzéstelenítés bevezetését követően a műtéti terület és annak környezetének szabályos fertőtlenítő lemosása után "izoláljuk" a tervezett sebészi feltárás helyét. A műtéti metszések vezetése során figyelembe vesszük a helyi anatómiai viszonyokat úgy, hogy a tervezett beavatkozás megnyugtatóan elvégezhető legyen. A traumatológiai stabilizáció után kellő gondossággal végzett seb revíziót követően általában folyadék elvezető csövecskét (drain) hagyunk vissza, mely a kevés vért és savót kivezeti. Ez csökkenti a későbbi duzzanatot és a fertőzés veszélyét. A csövecske (drain), általában 1-2 nap múlva eltávolításra kerül.

     

    Mi történik a műtét után?

    A műtét után alkari gipszsínt helyezünk a végtagra, mely részben a fájdalmat csillapítja, védi, pihenteti a lágyrészeket, így kedvez a sebgyógyulásnak is. A végtag a kedvező keringés biztosítása miatt, a vénás pangás megelőzésére felpolcolásra kerül. A gipszrögzítés - a törés típusától, darabosságától, a csont keménységétől függően - általában maximum 5-6 hét. Gyakran már ennél korábban elkezdhető a kíméletes, passzív mozgatás vagy óvatos torna, de a támaszkodás, erőkifejtés minimum 6 hétig kerülendő. A mozgatható, szabad ízületek tornáját a gyógytornász megmutatja és végezteti.

    Amennyiben stabil az általános állapota, a műtéti sebek nyugodt környezetben gyógyulnak, begyakorolta a későbbi teendőket, akkor hazabocsátjuk. Otthonában végtagját rendszeresen fel kell polcolnia, ujjait, könyökét, szabad ízületeit tornáztatnia kell. Kendőben, kartartóban javasolt végtagját pihentetni járáskor.

     

    Sebellenőrzésre, ill. varratszedésre, szükség esetén gipszcserére megbeszélt időpontban visszavárjuk. Rendszeres, megfelelő időközönként végzett vizsgálatokkal, röntgenfelvételekkel folyamatosan követjük, figyelemmel kísérjük sérülésének gyógyulását. Ezen kontrollok alkalmával meghatározzuk a további teendőket, melyek az Ön gyógyulását segítik.

     

    Mi történik a gipsz levételt követően?

    A gipszlevételt követően a természetszerűen beszűkült ízületi mozgások és az izomzat gyengülése miatt javasolt és elengedhetetlen a rendszeresen végzett gyógytorna, mely nélkül kevésbé lehetséges a mielőbbi funkcionális gyógyulás.
     

    Melyek lehetnek az esetleges szövődmények?

    Minden műtéti sebben vannak baktériumok, de ezek száma nem "elegendő" fertőzés kialakulásához. Ennek esélye bizonyos alapbetegségekben (pl.: diabetes, immunháztartás zavara) fokozottabb. A sebészi beavatkozás utáni napokban feltétlen szükséges az adott testtáj felpolcolása, kímélete, megelőzve a sebüreg vérömlennyel való feltelődését, mely "táptalajként" szolgálhat a baktériumok számára. Maga a beültetett fém felületén is megtapadhatnak baktériumok. Sebfertőzés esetén korai, kellő időben végzett sebészi sebtisztítás, esetleg ún öblítő drainek behelyezése válhat szükségessé. Kiegészítő antibiotikus kezelésre is szükség lehet. Hosszú ideig fennálló fertőzés gyógyulására csak a fémanyagok maradéktalan eltávolítása esetén számíthatunk. Ha a fertőzés az ízületi üregbe is terjed, annak porcfelszíne hosszú távon megsemmisülhet, ízületi kopási elváltozások alakulnak ki, mely nagyon ritkán az adott ízület sebészi elmerevítését teheti szükségessé.

    Un. romtörések esetén, ahol több, kicsiny törtdarab van jelen, néha kis méretük miatt technikailag nem lehetséges azok kellő stabilitású rögzítése. A csontegyesítő fémek (implantatum) kimozdulhatnak, elégtelenné válhat a funkciójuk. Okozhatja ezt egy túl korai, túlzott mozgatás, terhelés is.

     

    A sérülés pillanatában nem mérhető erőbehatás érheti a porcfelszínt is, még az ízületi felszínt nem érintő törések esetén is. Az "eredeti" üvegporc az embrionális életkorban képződik, helyette "csak" u.n. másodlagos, funkcionálisan értéktelenebb, sérülékenyebb, kopásra hajlamosabb rostos-porc fog képződni. Ennek értelmében egyes sérülések esetén, ill. hajlamosító tényezők meglétekor korai (korábbi) kopási tünetek alakulhatnak ki. Ilyen esetben, a nem terhelő felső végtag esetén jellemzőbb a mozgástartomány beszűkülése, de a biztonságos fogás átlagos életvitel mellett várhatóan visszatér.
     

    Mi történik, ha az indokolt műtét elmarad?

    A rossz helyzetben gyógyult, vagy elhúzódóan gyógyuló törések az adott végtag, végtagrész használatát, használhatóságát (pl. terhelés, erőkifejtés) jelentősen rontja. Tartós gipszrögzítés nem kívánt következményekkel jár, az izomzat sorvadása, a lágyrészek heges letapadása, zsugorodása, mindezek a későbbi funkciók kedvezőtlenül befolyásolják.

      

    Tájékoztatás rendszerátállásról

    ×

    Üzemszünet október 14. 20:00-tól október 17. 24:00-ig. Részletek