Pszichológia

A pszichológia az emberi gondolkodás, viselkedés és érzelmi élet összefüggéseit vizsgáló tudományterület. A pszichológiai szakrendelés feladata a mentális és érzelmi nehézségek felismerése, kivizsgálása és kezelése – nemcsak mentális zavarral élők, hanem olyan jól alkalmazkodó, egészséges emberek számára is, akik önismeretüket szeretnék mélyíteni, vagy egy adott élethelyzetben, kapcsolatban, viselkedésmintázatban szeretnének változást elérni.

Az egészségügyi pszichológiai ellátásban szakpszichológusok dolgoznak, akik megfelelő posztgraduális szakirányú végzettséggel rendelkeznek – például felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusok, gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusok, alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok vagy neuropszichológiai szakpszichológusok. Az általuk végezhető vizsgálatok és kezelési eljárások körét az adott szakpszichológusi végzettség és további szakképesítések határozzák meg.

A lélektani munka során a szakpszichológus segít feltárni gondolkodásunk, viselkedésünk és érzelmi reakcióink tudatos és nem tudatos mozgatórugóit, ezáltal segít eljutni egy mélyebb önismerethez és hatékonyabb megküzdési stratégiákhoz.

Milyen problémákkal érdemes szakpszichológushoz fordulni?

Akkor érdemes szakember segítségét kérni, ha egy adott élethelyzet, tünet vagy konfliktus tartósan szenvedést okoz, akadályozza a mindennapi boldogulást, vagy sok energiát von el az élet más területeitől.

Leggyakoribb panaszok, problémák:

• fokozott szorongás, tartós aggodalmaskodás
• pánikzavar, fóbiás reakciók (pl. szociális fóbia, lámpaláz)
• párkapcsolati és egyéb kapcsolati konfliktusok
• hangulati zavarok (tartós lehangoltság, depresszív tünetek, jelentősen ingadozó hangulat)
• alvásproblémák (szomnológiai vagy neurológiai kivizsgálást követően)
• önelfogadással, önértékeléssel, identitással kapcsolatos nehézségek
• szexuális működési zavarok, urológus vagy nőgyógyász szakorvossal együttműködésben
• poszttraumás stressz zavar (PTSD), trauma feldolgozása
• útkeresési, önállósodási nehézségek (életszakaszváltás)
• szomatizációs tünetek (belgyógyászati kivizsgálás és negatív lelet birtokában)
• viselkedésproblémák (indulatkezelés, önérvényesítési nehézségek)
• pszichoszomatikus megbetegedések szomatikus szakorvossal együttműködésben (táplálkozási zavarok, fejfájás, derékfájdalom, krónikus nőgyógyászati panaszok, emésztőrendszeri panaszok, stresszel összefüggő szív- és érrendszeri, illetve immunológiai megbetegedések)
• krónikus fájdalom pszichológiai kísérése és kezelése
• gyász- és veszteségfeldolgozás, krízisállapotok
• munkahelyi stressz, kiégés
• orvosi beavatkozásra, műtétre való pszichológiai felkészülés

Amennyiben Ön vagy hozzátartozója önveszélyeztető állapotban van, öngyilkossági gondolatok merülnek fel, kérjük, forduljon sürgősségi ellátáshoz, vagy hívja a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatot (116-123).

Szakpszichológus vagy pszichiáter – mikor melyikhez kell fordulni?

A szakpszichológus és a pszichiáter munkája sok esetben kiegészíti egymást, de képzettségük és kompetenciáik eltérőek.

• A szakpszichológus pszichológus diplomát követően szerzett szakirányú szakképzettséggel rendelkezik. A klinikai szakpszichológus klinikai interjú, pszichodiagnosztikai tesztek és pszichológiai módszerek segítségével vizsgálja és kezeli a lelki problémákat és zavarokat. Gyógyszert nem írhat fel. Pszichoterápiát önállóan az a szakpszichológus végezhet, aki az ehhez szükséges pszichoterapeuta szakképesítéssel is rendelkezik.
• A pszichiáter szakorvos orvosi diplomával és pszichiátriai szakvizsgával rendelkező orvos. Elsődleges kompetenciája a pszichiátriai állapotok orvosi diagnosztikája és kezelése, és szükség esetén gyógyszeres terápiát írhat elő, illetve állíthat be.
• Fontos különbség, hogy a pszichiáter szakvizsga önmagában nem jelent pszichoterapeuta végzettséget. Pszichoterápiát pszichiáter szakorvos akkor végezhet pszichoterapeutaként, ha pszichoterapeuta szakvizsgával is rendelkezik. Így a pszichoterapeuta végzettséggel nem rendelkező pszichiáter elsősorban a diagnózisalkotásban, az orvosi állapotfelmérésben és a gyógyszeres kezelésben tud segítséget nyújtani, míg pszichoterápiás kezeléshez megfelelő pszichoterapeuta képesítéssel rendelkező szakember szükséges.

A két szakterület sok esetben együttműködik: intézetünkben pszichiátriai szakrendelésünk is elérhető, így indokolt esetben a szakpszichológus javaslatot tehet pszichiáter szakorvosi konzultációra, illetve a pszichiáter pszichológiai vagy pszichoterápiás ellátást javasolhat.

Hogyan zajlik a pszichológiai vizsgálat és a terápiás munka?

A pszichológiai ellátás első lépése a komplex állapotfelmérés, amelynek eredménye meghatározza a későbbi konzultációs vagy terápiás munka kereteit, módját és irányát.

Klinikai/pszichoterápiás első interjú

• a probléma megfogalmazása és részletes feltérképezése
• az érzelmi élet jellemzőinek, a mindennapi tevékenységeknek (tanulmányok, munka) áttekintése
• a társas kapcsolati jellemzők, az életút és a meghatározó élmények feltérképezése
• szükség esetén pszichológiai tesztek és kérdőívek alkalmazása

A tájékozódási szakasz zárásaként a szakpszichológus visszajelzi meglátásait, és javaslatot tesz a további ellátás formájára, gyakoriságára és várható időtartamára.

Az első interjú, állapotfelmérés jellemzően 50 percig tart, az azt követő terápiás vagy konzultációs alkalmak hossza általában 45–50 perc.

Bizonyos esetekben néhány alkalmas konzultáció is megoldást kínálhat, ugyanakkor a régóta fennálló érzelmi vagy viselkedésproblémák megoldása elmélyült, folyamatos lélektani munkát igényelhet – ennek gyakorisága és teljes hossza egyénenként eltérő.

Milyen módszerekkel dolgoznak a szakpszichológusok?

Az alkalmazott módszert mindig esetspecifikusan, az egyéni probléma, a kezelés célja, valamint a szakember képzettsége alapján határozzuk meg. Szakembereink többféle tudományosan megalapozott pszichológiai, illetve – megfelelő pszichoterapeuta szakképesítés esetén – pszichoterápiás irányzatban és technikában jártasak.

A leggyakrabban alkalmazott módszerek:

• pszichodinamikus, pszichoanalitikusan orientált megközelítések
• kognitív viselkedésterápiás (KVT) módszerek
• hipnoterápiás módszerek
• relaxációs technikák, szimbólumterápia, fókuszolás
• családterápiás és párterápiás szemléletű konzultáció
• stresszkezelés, orvosi beavatkozásra és műtétre való pszichológiai felkészítés

Az egyes pszichoterápiás módszerek alkalmazása minden esetben a szakember megfelelő pszichoterapeuta és módszerspecifikus képzettségéhez kötött.

Milyen más szakterületekkel működik együtt a pszichológia?

A pszichés és a testi tünetek gyakran összefonódnak, ezért a pszichológiai ellátás gyakran szorosan együttműködik más szakterületekkel. 

Alvásproblémák esetén alvásdiagnosztikai szakrendelésünk, táplálkozási nehézségeknél dietetikai tanácsadásunk, függőségi problémák esetén pedig addiktológiai szakrendelésünk nyújt kiegészítő szakmai hátteret.

Szexuális működési zavarok kivizsgálása urológus, illetve nőgyógyász szakorvossal együttműködésben történhet. 

A szomatizációs és pszichoszomatikus tünetek esetében pedig belgyógyász vagy az egyéb érintett szakterület szakorvosával közösen, alapos kivizsgálást követően történhet a kezelés.

Miben más a gyermekpszichológiai ellátás?

Gyermekek esetén jellemzően más panaszok állnak a háttérben, mint a felnőtteknél:

• viselkedésproblémák
• nevelési nehézségek
• tanulási zavarok
• elválási szorongás
• funkcionális és pszichoszomatikus tünetek

A gyermekpszichológiai konzultáció ezekben az esetekben tanácsadást, szűrést, pszichológiai vizsgálatot és – szükség esetén – a szülő hosszú távú bevonását is magában foglalhatja. 

Az ellátást a gyermek- és ifjúsági korosztály vizsgálatára és kezelésére megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakpszichológus végzi.

Mikor alkalmazható a pszichológiai telefonos konzultáció?

Azon pácienseink számára, akik intézetünkben már jártak pszichológiai vizsgálaton, pszichológiai telefonos konzultáció is igénybe vehető. Ennek időtartama 50 perc, és egy-egy körvonalazott problématerületen való elakadás oldását célozza, jellemzően 1–3 alkalmas formában.

Titoktartás és bizalom

A pszichológiai ellátás alapja a bizalom: a konzultációk során elhangzottakra egészségügyi titoktartás vonatkozik. A szakpszichológus a páciens beleegyezése, illetve – kiskorú páciens esetén – a törvényes képviselő tudta nélkül harmadik félnek információt nem ad ki, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket, például önveszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető állapot esetén.
 

Gyakran Ismételt Kérdések – Pszichológia

Mi a különbség a szakpszichológus és a pszichiáter között?

A szakpszichológus pszichológiai vizsgálattal, klinikai interjúval, tesztekkel és pszichológiai módszerekkel dolgozik, gyógyszert nem írhat fel. Önálló pszichoterápiát megfelelő pszichoterapeuta szakképesítés birtokában végezhet. A pszichiáter ezzel szemben orvosi diplomával rendelkező szakorvos, aki pszichiátriai diagnózist állíthat fel, és szükség esetén gyógyszeres kezelést rendelhet el, illetve állíthat be. Fontos, hogy a pszichiáter szakvizsga önmagában nem pszichoterapeuta képesítés: pszichoterápiát pszichiáter szakorvos pszichoterapeuta szakvizsga birtokában végezhet pszichoterapeutaként.

Mikor érdemes először szakpszichológushoz fordulni?

Akkor, amikor egy probléma, tünet vagy konfliktus tartósan szenvedést okoz, vagy jelentősen rontja az életminőséget – nem szükséges megvárni, amíg a nehézség súlyosbodik.

Kell-e beutaló a pszichológiai magánrendeléshez?

Nem, a pszichológiai magánrendelés beutaló nélkül, előzetes időpont-egyeztetést követően vehető igénybe.

Mennyi ideig tart egy pszichológiai ülés?

Az első interjú, állapotfelmérés jellemzően 50 perc, az azt követő terápiás vagy konzultációs alkalmak időtartama általában 45–50 perc.

Hány alkalomra van szükség a terápia során?

Ez egyénenként és problémakörönként eltérő: bizonyos esetekben néhány konzultáció is megoldást kínálhat, régóta fennálló nehézségek esetén viszont hosszabb, folyamatos lélektani munkára lehet szükség. A gyakoriságot és a várható időtartamot az első interjú után a szakember javasolja.

Titokban marad, amit a szakpszichológusnak elmondok?

Igen, a konzultációk során elhangzottakra egészségügyi titoktartás vonatkozik, harmadik fél a páciens hozzájárulása nélkül nem kap tájékoztatást, a jogszabályban meghatározott kivételes esetek kivételével.

Elérhető online is a pszichológiai konzultáció?

A már intézetünkben járt pácienseink számára elérhető a pszichológiai telefonos konzultáció szolgáltatás, amely egy-egy körvonalazott probléma átmeneti kezelésére alkalmas.

Gyermekek is igénybe vehetik a pszichológiai ellátást?

Igen, gyermekek esetében is elérhető pszichológiai konzultáció, amely a felnőttekétől eltérő – jellemzően viselkedéses, nevelési, érzelmi vagy tanulási – nehézségek kivizsgálására és kezelésére fókuszál. A gyermekellátást az adott problématerületnek megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakpszichológus végzi.

Segíthet a szakpszichológus testi (szomatikus) tünetek esetén is?

Igen, alapos orvosi kivizsgálás és negatív vagy tisztázott lelet birtokában a szakpszichológus a szomatizációs és pszichoszomatikus tünetek – pl. krónikus fájdalom, fejfájás, emésztőrendszeri panaszok – kezelésében is segíthet, a kezelőorvossal együttműködve.

Milyen esetben javasolt inkább pszichiáterhez fordulni?

Pszichiáter szakorvosi vizsgálat javasolt, ha a tünetek pszichiátriai diagnosztikai kivizsgálást vagy gyógyszeres kezelést tehetnek szükségessé – például súlyos vagy tartós depressziós állapot, pszichotikus tünetek, mániás állapot vagy más súlyos pszichiátriai tünetek esetén –, illetve, ha a szakpszichológus az állapotfelmérés során pszichiátriai konzultációt javasol.

Mire számíthatok az első pszichológiai konzultáción?

Az első interjú során a szakpszichológus részletesen feltérképezi a panaszokat, az érintett élethelyzetet és a fontos háttérinformációkat, szükség esetén pszichológiai teszteket alkalmaz, majd javaslatot tesz a további ellátás formájára és kereteire.

Használnak-e gyógyszert a pszichológiai kezelés során?

A szakpszichológus gyógyszert nem írhat fel. Amennyiben gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, pszichiáter szakorvosi konzultáció szükséges. A gyógyszeres kezelés beállítása és követése a pszichiáter szakorvos kompetenciája.
 

Szójegyzék – Pszichológia

Szakpszichológus: pszichológus mesterdiplomát követően szakirányú szakképesítést vagy szakképzettséget szerzett pszichológus. Az egészségügyi ellátásban többek között felnőtt klinikai és mentálhigiéniai, gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai, alkalmazott egészségpszichológiai és neuropszichológiai szakpszichológusok dolgozhatnak.

Pszichoterapeuta: pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező, megfelelő alap-szakképesítésű szakember. Pszichoterapeuta szakképesítést szakorvosok és megfelelő egészségügyi szakpszichológusi végzettséggel rendelkező szakemberek szerezhetnek.

Pszichoterápia: a lelki problémák, pszichés és pszichoszomatikus zavarok kezelésében alkalmazott, tudományosan megalapozott, meghatározott módszertan szerint zajló terápiás eljárás, amelynek önálló végzése megfelelő pszichoterapeuta képesítéshez kötött.

Klinikai/pszichoterápiás első interjú: a pszichológiai, illetve pszichoterápiás ellátás első lépése, amely során a probléma részletes feltérképezése és a további kezelési terv kialakítása történik.

Mentálhigiéné: a lelki egészség megőrzésével, fejlesztésével és a lelki problémák megelőzésével foglalkozó szemlélet és tevékenység.

Kognitív viselkedésterápia (KVT): problémaközpontú terápiás irányzat, amely a káros vagy kedvezőtlenül működő gondolkodási és viselkedési mintázatok felismerésére és megváltoztatására fókuszál.

Pszichodinamikus terápia: a tudattalan lelki folyamatok, korai élmények és kapcsolati minták feltárására épülő terápiás megközelítés.

Hipnoterápia: a hipnózis terápiás alkalmazására épülő pszichoterápiás módszer, amely többek között stresszel, fájdalommal és szorongással összefüggő problémák kezelésében alkalmazható megfelelő szakmai indikáció esetén.

Fókuszolás: olyan pszichológiai módszer, amely a szubtilis testi érzetek tudatosítása és szavakba öntése révén segíti a belső élmények és konfliktusok feldolgozását.

Szomatizáció: olyan jelenség, amelyben pszichés és érzelmi folyamatok testi tünetek kialakulásában, megélésében vagy fennmaradásában is szerepet játszhatnak.

Pszichoszomatikus betegség: olyan testi megbetegedés, amelynek kialakulásában vagy lefolyásában pszichológiai tényezők is szerepet játszanak.

Krízisintervenció: hirtelen fellépő, elakadást okozó élethelyzetben nyújtott, rövid távú, célzott pszichológiai segítségnyújtás.

PTSD (poszttraumás stressz zavar): traumatikus élményt követően kialakuló állapot, amelyet többek között újraélési tünetek, elkerülő magatartás és fokozott készenléti állapot jellemezhet.

Pszichoedukáció: a páciens és szükség esetén hozzátartozói tájékoztatása egy adott pszichés állapot jellemzőiről, hátteréről és kezelési lehetőségeiről.
 

A leírást lektorálta Stoll Dániel Péter klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szakmavezető.

Kapcsolódó cikkek

• Stresszmentes ünnepeket kívánunk!
• A válságálló vállalat alapja az elégedett munkavállaló
• Nyaralás utáni boldog munkakezdés? Miért ne?!