A mellrák a leggyakoribb daganatos betegség a magyar nők körében. A statisztikák szerint évente nagyjából 8000 új emlődaganatos beteget azonosítanak hazánkban, ezek túlnyomó többsége nő, de a betegek 0,5-1 százaléka férfi. Dr. Kocsis Judit emlőrák specialista a mellrák világnapjához és az októberi, nemzetközi mellrák-ellenes hónaphoz kapcsolódva emlékeztet: a betegség időben felismerve jól kezelhető, egyre nagyobb a gyógyulás esélye, és a modern onkológia ma már személyre szabott, komplex megoldásokat kínál. Ezért kulcsfontosságú, hogy ne halogassuk a szűrővizsgálatot és minél korábban derüljön ki, ha baj van.
A mellrák időben felismerve gyógyítható – mégis sokan halogatják a szűrést
„Majd jövőre megyek” – a halogatás és ami mögötte van
Sok nőre jellemző, hogy halogatják az első szűrővizsgálatot – sokszor félelemből, máskor tévhitek miatt. Egyesek tartanak a fájdalomtól, mások attól, hogy rossz hírt kapnak, és adott esetben a családban történt halálesetek is visszatartják őket. Ezenkívül a kulturális minták is szerepet játszanak: van, aki úgy gondolja, „ha nem beszélünk róla, nincs is probléma”.
„A félelem érthető, de a bizonytalanság sokkal veszélyesebb” – hangsúlyozza dr. Kocsis Judit, egészségközpontunk onkológusa. Sokan még mindig a 20–30 évvel ezelőtti tapasztalatok alapján ítélik meg a betegség kimenetelét, holott ma már összehasonlíthatatlanul több, személyre szabott lehetőség áll rendelkezésre. „Manapság például sok esetben már nem alkalmazunk kemoterápiát, csak endokrinterápiát a korai betegség ellátása során” – teszi hozzá.
Gátló tévhitek
A szűrővizsgálat ellen szóló egyik leggyakoribb, súlyos tévhit, hogy a mammográfiás vizsgálat fokozza a rákos sejtek terjedését, illetve az áttétképződést. Ám az összenyomás épp a pontos ábrázolást szolgálja, a vizsgálat biztonságos. Kifejezetten veszélyes hiedelem továbbá, hogy „elég az alternatív/‘természetes’ kezelés.”: a növekvő daganatot nem gyógyítják borogatások vagy gyógyteák, az onkológia késleltetése csak rontja az esélyeket. Emellett az is jellemző, hogy sokan azt hiszik, ütéstől vagy sérüléstől kialakulhat mellrák. Ez nem igaz: egy sérülés nem okoz daganatot; gyakran csak ráirányítja a figyelmet egy már jelenlévő csomóra. „A tévhitek sokszor nagyobb kárt okoznak, mint maga a betegség: megakadályozzák, hogy időben szakemberhez forduljunk” – mondja dr. Kocsis Judit.
A mellrák típusai, kockázati tényezői
A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.
A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:
- életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
- cukorbetegség
- rossz anyagcsere kontroll
- terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
- korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
- emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)
A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:
Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.
Miért életmentő a szűrés?
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol. Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.
A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.
Mit jelent ma a korszerű ellátás?
A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. Egészségközpontunkban a kivizsgálás, a diagnosztikaés az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.
Okoseszközök és mesterséges intelligencia a diagnosztikában
Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligenciaígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja szakorvosunk.
„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
