Talpi bőnyegyulladás (plantar fasciitis)

Az éles, szúró sarokfájdalom és talpfájdalom egyik leggyakoribb okozója a talpi bőnyegyulladás (plantar fasciitis), amely a sarokcsontot lábujjakkal összekötő ínszalag gyulladt állapotát jelenti.

Bármilyen életkorban előfordulhat, de általában 40 év felett jelentkezik, mivel az életkor előrehaladtával a láb boltozata fokozatosan lelapul, a talpi bőnye rugalmassága csökken.

További tényezők, amelyek fokozzák a talpi bőnye (a talpi fascia) gyulladásának esélyét:

• túlsúly,
• terhesség,
• lábdeformitások, például lúdtalp,
• nem megfelelő lábbeli (túl lapos, kemény vagy kopott talp, illetve szűk kialakítás),
• túlzottan megerőltető fizikai aktivitás,
• sport előtt a megfelelő bemelegítés vagy levezetés hiánya,
• túl feszes, merev vádli,
• állómunka.

A talpi bőnye gyulladásának tünetei

A talpi bőnye (plantáris fascia) a lábujjak tövétől a sarokig húzódó, rendkívül erős, mégis rugalmas, ínszalag, amely segít tartani a lábboltozatot, a testsúlyt, ezenfelül csökkenti járás közben a láb talajhoz csapódásának erejét. Ha túl intenzív terhelésnek tesszük ki ezt a kötőszövetes lemezt (például megerőltető mozgással, hosszú álldogálással, esetleg túlsúllyal), akkor a sorozatos kis traumák hatására az ín túlfeszülhet, illetve apró sérülések keletkezhetnek rajta, begyulladhat, merevvé válhat. Ez az állapot komoly fájdalmat válthat ki, és a járást is nehezítheti.

A bőnyegyulladás leggyakoribb tünete a sarok környékén (leginkább a belső részén) vagy a hosszanti boltozat mentén jelentkező éles fájdalom, amely:

• különösen reggel kellemetlen, néha az első pár lépést követően kissé javul, vagy akár meg is szűnik egy rövid időre,
• sokszor első ráterheléskor a legintenzívebb, 
• nagyfokú terhelésre (azaz sok állás, gyaloglás, futás hatására) fokozódik,
• ha nyugalomba helyezzük a lábat, enyhül.

Mindemellett akár duzzanat is kialakulhat a gyulladt területen, és nem ritka az érintett rész kipirosodása sem.

A plantar fasciitis (talpi bőnyegyulladás) diagnózisa

Az ortopéd szakorvos a panaszok és kórelőzmény ismeretében, a fizikai vizsgálatot követően felállítja a diagnózist. Ha szükségesnek ítéli, röntgen- vagy MRI vizsgálatot kér a felvetődő kérdések tisztázása érdekében.

A talpi bőnye gyulladásának kezelése

Terápia hiányában a fájdalom idővel fokozódhat, és akár csontkinövés, sarkantyú is kialakulhat. Épp ezért nem szabad elhanyagolni a panaszokat, ajánlott még időben ortopéd szakorvos fordulni. A kezelőorvos a gyulladás és a panaszok mértékének függvényében meghatározza a személyre szabott terápiát. A gyógyulás érdekében gyulladáscsökkentő gyógyszer szedését is javasolhatja, mindemellett a gyulladás idejére ajánlhatja speciális, erre kifejlesztett talpbetét, vagy sarokpárna viselését a cipőben.

Általánosságban elmondható, hogy érdemes kerülni azon tevékenységeket, amelyek során fájdalom jelentkezik a saroknál. Továbbá javasolt a gyulladás csökkentése érdekében a napi többszöri, néhány perces jegelés vagy hideg borogatás is.

Feltétlen érdemes gyógytornászhoz fordulni, aki segít elsajátítani a talpi bőnye és a vádli izmok nyújtására alkalmas, személyre szabott gyakorlatokat, mely nemcsak terápiás szempontból ideális, hanem a tünetek kiújulását is megakadályozza.

A gyógytornán, a manuálterápián, masszázson túl a lágylézer-terápia és a lökéshullám-terápia is hozzájárulhat a sikeres gyógyuláshoz.

A talpi bőnye gyógyulási ideje

Esetenként változó, meddig tart a teljes gyógyulási folyamat: néhány héttől több hónapokig is elhúzódhat. Meghatározó a gyulladás mértékén, egyéni adottságokon (életkor, egészségi állapot), alkalmazott kezelésen túl a kiváltó ok is, hisz, ha például a túlsúly is szerepet játszik a folyamatban, az kitolhatja a regenerációs periódus végét.

Hosszabb kezelésre sem javuló tünetek esetén mindig gondolnunk kell egy esetleges gócra is a szervezetünkben. Néha egy rossz fog, egy gégészeti krónikus probléma, vagy nőknél nőgyógyászati, férfiaknál urológiai góc is meghúzódhat a makacs tünetek hátterében.

A gyógyulási folyamat fázisai:

1. Akut fázis: ekkor a legerősebb a fájdalom; ilyenkor a cél a gyulladás- és fájdalomcsökkentés.
2. Szubakut fázis: a gyulladás és a fájdalom már enyhül, de a talpi bőnye még érzékeny. Ebben az időszakban a mozgásfunkciók helyreállítására kell törekedni.
3. Krónikus fázis: kezeletlenül a bőnye gyulladása krónikussá és a fájdalom tartóssá válhat.

Mit tehetünk a megelőzésért?

Mint oly sok mozgásszervi és egyéb egészségi probléma megelőzésekor, itt is kulcsszerepet kap normál testsúlyra való törekvés. A rendszeres testmozgást nem szabad elhagyni (sőt!), ám kiemelt figyelmet kell fordítani a fokozatosságra (a terhelés növelésében), és a megfelelő ideig tartó bemelegítésre, nyújtásra. Sokat segítenek a rendszeresen végzett talperősítő gyakorlatok is. Ugyanilyen fontos a megfelelő cipő kiválasztása: nem tanácsos sem magas sarkút és talpút, sem túl lapos talpú lábbelit viselni. Amennyire lehet, törekedjünk az állással töltött idő csökkentésére is.

A betegségleírás elkészítésében dr. Hidas Péter ortopéd-sportsebész főorvos közreműködött.