• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Gyorsteszt

    Már nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is egyre komolyabb gondot jelent a baktériumok antimikrobiális szerekkel szembeni fokozódó ellenálló-képessége. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) az összes uniós tagállamban, így hazánkban is kampányt indított annak érdekében, hogy a jövőben megváltozzon az antibiotikumok felhasználási gyakorlata. A kezdeményezés arra próbálja rávenni az orvosokat, hogy csak a valóban szükséges esetekben írjanak fel a betegnek antibiotikumot, a betegekben pedig azt szeretnék tudatosítani, hogy a nyolcvan százalékban vírusok által okozott felsőlégúti betegségek ellen teljes mértékben hatástalanok ezek a szerek.

    Egyre nagyobb problémát jelent az antibiotikum-rezisztencia

    Az antibiotikumok vagy másnéven antimikrobiális szerek olyan készítmények, amelyek elpusztítják vagy gátolják a különféle baktériumok növekedését. Az antibiotikumok kizárólag a baktériumok által okozott fertőzések ellen hatékonyak, vírusok ellen azonban nincs értelme alkalmazni őket: ilyen bakteriális fertőzés lehet például a Pneumococcus által okozott tüdőgyulladás vagy a súlyos esetekben vérmérgezést okozó Staphylococcus fertőzések (részletesebben lásd keretes anyagunkat). Természetesen nem minden antibiotikum hatásos az összes bakteriális fertőzéssel szemben: az antibiotikumoknak ma már több mint tizenötféle osztálya létezik, amelyek kémiai szerkezetükben és a baktériumokkal szembeni hatásmechanizmusukban is különböznek egymástól. Egy bizonyos típusú antibiotikum sok esetben csak egy, más esetekben azonban többféle típusú baktérium ellen is hatásos lehet.

     Az új európai uniós kezdeményezést a baktériumok antibiotikumokkal szembeni növekvő ellenálló-képessége (rezisztenciája) indokolja: rezisztenciáról akkor beszélünk, ha egy antibiotikum többé már nem hatékony a bakteriális növekedés gátlásában, illetve már nem képes elpusztítani őket. Vannak olyan baktériumok is, amelyek már eleve rezisztensek bizonyos antibiotikumokkal szemben, az igazi problémát azonban az jelenti, hogy a különféle genetikai változások (mutációk) révén egyre több, eredetileg nem-rezisztens kórokozó képes ellenállóvá válni a korábban még hatékony szerekkel szemben (ezt a folyamatot szerzett rezisztenciának nevezik). Ha egy baktérium időközben kialakítja az ellene alkalmazott szerekkel szembeni ellenálló-képességet, az elhúzódó betegséget, súlyos esetben pedig akár halált is okozhat. Itt indul be egy "ördögi kör", mivel a rezisztens baktériumok ellen újabb, néha súlyosabb mellékhatásokkal járó és gyakran drágább antibiotikumokat kell alkalmazni.

    Az antibiotikumok kiterjedt és helytelen módon történő használata felgyorsítja a rezisztenssé válás egyébként természetes biológiai folyamatát, ami végső soron azt eredményezi, hogy olyan emberek is megfertőződhetnek a rezisztenssé vált baktériumokkal, akik maguk nem is szedtek antibiotikumokat.

    Ne szedjünk feleslegesen antibiotikumot!

    Az antibiotikumok alkalmazása abban az esetben helytelen, ha olyan fertőzések ellen alkalmazzák, amelyeket nem baktériumok okoznak, illetve ha nem tartjuk be az orvos utasításait, és lerövidítjük a kezelés idejét, esetleg kisebb adagban vagy nem a megfelelő gyakorisággal vesszük be az egyébként helyesen felírt szereket. Sok más európai országhoz hasonlóan nálunk is az jelenti a leggyakoribb problémát, hogy az orvosok egy része - gyakran a betegek kifejezett kérésére - sima megfázásos betegség ellen is antibiotikumot ír fel. Bár az antimikrobiális szerek hazánkban is csak receptre kaphatóak, mégis gyakori, hogy az ismerősök vagy rokonok ajánlására akkor is antibiotikumot kezdünk szedni, ha egyszerű megfázással, náthával, vírusos torokgyulladással, influenzával vagy egyéb felsőlégúti betegséggel van dolgunk. Ilyenkor azonban nem tehetünk mást, mint hogy otthon maradunk, és pihenéssel, vagy a hagyományos "gyógymódokkal" próbáljuk kiheverni a betegséget - hangsúlyozta Dr. Ludwig Endre, az Infektológiai Szakmai Kollégium elnöke az ÁNTSZ Országos Epidemiológiai Központjának tegnapi sajtótájékoztatóján.

    Orrdugulás esetén a gyógyszertárakban kapható orrcseppeket célszerű alkalmazni, száraz köhögés esetén sokat segíthet a párásítás, hurutos köhögés esetén pedig a nyákoldók adása is indokolttá válhat. A lázat és a fájdalmat a többnyire már fájdalomcsillapító hatással is rendelkező lázcsillapító készítmények enyhítik. További lehetséges megoldás a gyógynövényes kezelés, de a kúra megkezdése előtt feltétlenül konzultáljunk háziorvosunkkal, hiszen egyéni túlérzékenység vagy más gyógyszerekkel történő együttes szedés esetén kellemetlen mellékhatások is felléphetnek (bővebben: Gyógynövényekkel is enyhíthetőek a felsőlégúti betegségek tünetei).

    Gyorsteszt segíthetné a torokgyulladást okozó baktériumok felismerését

    Az uniós kampány nemcsak a betegek, hanem az orvosok gyógyszerfelírási szokásain is szeretne változtatni. Ebben segíthetne az a háziorvosi rendelőkben alkalmazandó gyorsteszt, amellyel néhány perc alatt ki lehetne mutatni a bakteriális eredetű torokgyulladások egyik gyakori kórokozóját, a Streptococcus pyogenes nevű baktériumot. A kimutatási eljárást már nagyjából tizenöt éve alkalmazzák a kórházakban, az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) azonban egyelőre nem finanszírozza a gyorsteszt rendelőkben történő alkalmazását. Mivel a járóbeteg-ellátás szintjén támogatott laborvizsgálat gyakran hosszabb időt vesz igénybe, és a betegnek esetleg utaznia is kell hozzá, a szükséges vizsgálat sokszor elmarad. Ez szintén kedvez az antibiotikumok felesleges felírásának, hiszen a háziorvos az esetek egy részében nem tudja tisztázni, hogy vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzésről van-e szó. Ha viszont a rendelőkben is rendelkezésre állna a gyorsteszt, akkor a jelenleginél sokkal hamarabb ki lehetne szűrni a bakteriális eredetű torokgyulladásokat, így az orvosok is csak a valóban indokolt esetekben írnának fel antibiotikumos kezelést - ismertette a hazai kampány egyik javaslatát Dr. Ludwig Endre. Franciaországban például már a háziorvosi gyakorlatban is bevezették a tesztet, és az ottani adatok szerint ez érzékelhetően hozzájárult a bakteriális rezisztencia, illetve a "felírási kedv" csökkenéséhez.

    Az elmúlt évek európai tapasztalatai alapján az is elmondható, hogy a további rezisztencianövekedés elkerülése érdekében szükség van a klinikai mikrobiológusok, gyógyszerészek és járványtani szakemberek betegellátásba történő bevonására is - tette hozzá Dr. Nagy Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának professzora. A jól felszerelt és modern mikrobiológiai laboratóriumi háttér szintén alapkövetelmény, bár Magyarországon ez csak részben jelent problémát: a hazai laborok már a nemzetközi elvárásoknak megfelelően használják a legújabb diagnosztikai eljárásokat, a molekuláris genetikai módszerek alkalmazásának azonban több helyen is gátat szab a finanszírozás megoldatlansága vagy a járóbeteg-ellátásban alkalmazott korlátozások.

    Milyen betegségeket okoznak a rezisztens baktériumok?

    A több antibiotikummal szemben is ellenálló, úgynevezett multirezisztens baktériumok többféle fertőzést is terjeszthetnek: ezek közé tartoznak a húgyúti fertőzések, a tüdőgyulladás, a bőrfelületet érintő fertőzések, a hasmenés vagy súlyos esetben a vérmérgezés. A tünetek súlyossága a baktérium típusától és a beteg általános egészségi állapotától függően változhat. Fontos kiemelni az elsősorban kórházban fekvő betegek körében fertőző meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktériumokat, amelyek a már említett vérmérgezés mellett a sebészeti beavatkozások nyomán maradó hegek környékét is súlyosan elfertőzhetik.

    A Staphylococcus aureus különféle törzsei már korábban is a legellenállóbb baktériumok közé tartoztak, amelyek óriási problémát jelentenek az egészségügy számára: a baktérium egyes törzsei nemcsak a meticillinnel, hanem egy másik antibiotikummal, a vankomicinnel szemben is ellenállóvá váltak. Magyarországon az ezredfordulóig alacsony volt az MRSA gyakorisága, azóta viszont egyre inkább terjed, az invazív fertőzések esetében pedig lassan eléri a 25 százalékos előfordulást. Az MRSA gyakoriságában igen jelentős különbségek adódnak a területek, kórházak vagy osztályok között, de mindenhol több MRSA van az intenzív osztályokon, sebészeteken, mint például gyermekgyógyászatokon vagy szülészeten. Az MRSA hazai gyakorisága valószínűleg tovább emelkedik majd, mivel általánosan érvényes aktív program jelenleg nincs, és csak helyi szinten vannak próbálkozások a baktériumok terjedésének csökkentésére, illetve megelőzésére.

    Megemlíthetőek még a gyomor-bélrendszerben található Enterococcus baktériumok is, amelyek között szintén előfordulnak a vankomicinre rezisztens változatok (Vancomycin-Resistant Enterococcus; VRE). Az enterococcusok egészséges személyekben nem okoznak tüneteket, mivel a bélflóra természetes összetevőihez tartoznak, más kórokozók elleni antibiotikumkezelés hatására azonban elszaporodhatnak és a vérbe jutva súlyos tüneteket okoznak. Ennek egyik kiváltó oka lehet, ha a más okból alkalmazott antibiotikumkezelés elpusztítja azokat a baktériumokat, amelyek megakadályozzák a VRE-törzsek túlzott elszaporodását.
    Forrás: Origo