A gerincet érintő fertőzések esetén többféle kezelési lehetőség alkalmazható, de bizonyos esetekben nem elkerülhető a műtét (pl. jelentős ideggyógyászati eltérés esetén).

Mit jelent a gerincet érintő fertőzés (spinális infekció)?

Spinális infekcióról beszélünk, amennyiben a kórokozó behatol a gerincbe és ott megtelepedve szaporodni kezd. A fertőzés érintheti a gerinc környéki izmokat, lágyrészeket (paravertebralis tályog), valamint megjelenhet a gerinccsatornában az idegelemek körül (epidurális tályog), továbbá megtámadhatja a csigolyaközti porckorongot (discitis), a csigolyák véglemezeit és a csigolyatestet (osteomyelitis).

A fertőzéssel járó megbetegedés leggyakoribb oka a gennykeltő baktériumok (ezek közül is a bőrünk normál flórájának részét képező Staphylococcus törzsek). A betegséget kiválthatják még más, ritkábban előforduló kórokozók is, többek között specifikus (granulomatózus) gyulladást okozó Mycobacterium vagy gombás fertőzések, egyes esetben paraziták.

A gerincet több úton is elérhetik a kórokozók. Egyik lehetséges mód, hogy a szervezetben már meglévő (akár lappangó – tüneteket még nem okozó) gócforrásából (pl. nőgyógyászati, fül-orr-gégészeti, urológiai, bőr-lágyrész vagy akár szívbillentyűn megtelepedő vegetációból) véráram útján szóródik a kórokozó a gerincbe. Ugyanakkor a fertőzés kialakulhat invazív (páciens testébe bőrön, nyálkahártyán vagy más testnyíláson keresztül behatoló fizikai) beavatkozások (injekció, korábbi műtét, sebgyógyulási zavar) következtében is.

A kórokozó megtelepedésének és szaporodásának hatására a szervezet gyulladásos válaszreakcióval védekezik. Ennek több tünete is lehet. Célja a szövetkárosodás tovaterjedésének megakadályozása, a kórokozó eltávolítása és ártalmatlanná tétele, valamint a károsodott szövetrészek eliminálása, a gyógyulás és a szöveti regeneráció elindítása. Ugyanakkor ebben a védekező reakcióban a kórokozó által érintetett (megbetegített) gerincstruktúrák károsodhatnak, és ezek további tünetek kialakulásához vezethetnek.

Melyek lehetnek a gerincet érintő fertőzés tünetei?

A betegség tüneteinek megjelenése a kórokozó megbetegítő képességén („virulenciáján”) és a páciens immunstátuszán együttesen múlik. Általánosságban elmondható, hogy legtöbbször „lappangó” betegségről van szó, melynek kialakulása lassú és sokszor nem specifikus (nem csak a gerincet érintő fertőzésre jellemző) tünetekkel jár. Ennek ellenére egyes esetekben a tünetek mégis gyorsan megjelenhetnek és a betegség gyors tünetképződéssel és lefolyással járhat:

Fájdalom a fertőzés által érintett területen
Láz, hidegrázás, hőemelkedés
Ideggyógyászati tünetek megjelenése: végtagok erőtlensége, bénulása, zsibbadás, széklet-vizelet inkontinencia
Gyermekeknél ingerlékenység, továbbá életkortól függően mozgás (kúszás, ülés vagy járás) elutasítása

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

A gerinc fertőzéses betegségeinek diagnosztikájában jelentős szerepe van a kórelőzmény tisztázásának, a klinikai tünetek felismerésének és az orvosi fizikális vizsgálatnak. Ezek mellett a laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok is fontos szerepet játszanak a diagnózisban.

Laboratóriumi vizsgálatok során a gyulladásos laborparaméterek (C-reaktív protein és prokalcitonin, fehérvérsejt szám, vörösvértest süllyedés) megemelkedését észlelhetjük vérszegénység kialakulása mellett. Fontos emellett a kórokozó kimutatása (bakteriológiai tenyésztés révén) az érintett területről vagy vérből (heamokultúra levétele útján).

Radiológiai diagnosztikai vizsgálatok közül az MR vizsgálat a legérzékenyebb a fertőzéses folyamatok igazolására, de amennyiben ennek elvégzésére nincs lehetőség (nem MR kompatibilis pacemakert viselő beteg; jelentős fájdalmak miatt a vizsgálat nem kivitelezhető; esetleg MR vizsgálat hozzáférhetőségének hiánya), akkor CT vizsgálat is segítheti a diagnózis felállítását.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Nem műtéti (konzervatív) kezelés

A panaszok konzervatív kezelése felvállalható minden olyan esetben, amikor nincs számottevő ideggyógyászati eltérés (bénulás, inkontinencia), nem áll fenn a gerinc instabilitásának veszélye vagy nincs tolerálhatatlan (gyógyszeresen nem kezelhető) fájdalomszindróma, továbbá nincs fenyegető szeptikus állapot veszélye.

Céljai:

Gerinc stabilitásának és idegi funkcióknak megőrzése
Fájdalomcsillapítás
Fertőzés kezelése

Eszközei:

Pihenés („ágynyugalom”), terhelés kerülése
Fájdalomcsillapítás
Gerinc külső rögzítése, korzettben (gerincnek külső stabilitást biztosító kemény rögzítőben) történő mobilizáció
Antibiotikum terápia

Amennyiben a konzervatív kezelések csak átmeneti eredményeket hoznak, vagy hatástalannak bizonyulnak, vagy állapotromlás alakul ki, ezen esetekben műtéti kezelés válhat szükségessé.

Műtéti kezelés

Műtéti kezelés javasolt minden olyan esetben, amikor

ideggyógyászati eltérés alakul ki vagy ennek veszélye áll fenn (bénulás, inkontinencia),
a megbetegedés súlyossága veszélyezteti a gerinc stabilitását (pl. fertőzés okozta csigolyadestrukció miatt),
a fertőzött szövetek számottevő gerinccsatorna szűkületet okoznak,
gerinc élettani görbületei durván megváltoznak (súlyos szegmentális kyphosis alakul ki),
szeptikus állapot veszélye áll fenn
a konzervatív kezelés eredménytelennek bizonyul.

A műtéti kezelésnek három fő célja van. Egyrészt a korai idegfelszabadítás (és szükség esetén stabilizáció) révén az idegi funkciók megőrzése, lehetőség szerinti javítása. Másrészt a fertőzés által érintett és emiatt már elhalt vagy csökkent életképességet mutató szövettörmelékek agresszív eltávolításának (sebészi debridement) a segítségével a fertőzés további terjedésének megakadályozása. Végül a műtét során bakteriológiai tenyésztésre (és egyes esetekben akár a diagnózis megerősítése érdekében kórszövettani vizsgálatra történő) mintagyűjtés, amely a kórokozó célzott antibiotikum kezelését teszi lehetővé.

Ismerje meg filmünkből magánkórházi osztályunk betegbiztonságának legfőbb garanciáját, az intenzívterápiás osztályt és high-tech műtői környezetünket!