• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    A súlyos, életveszélyes vastagbélgyulladásról

    Ha a súlyos bélgyulladáshoz általános, az egész szervezetet érintő baljós klinikai tünetek is társulnak, akkor annak legsúlyosabb, az életet is veszélyeztető formájával állunk szemben. A "szimplán" súlyostól az különbözteti meg, hogy olyan szövődmények fenyegetnek (pl.: a bél kilyukadása), melyek az egész szervezetünket veszélyeztetik, illetve gyógyszeres kezelés eredménytelensége esetén a vastagbelet műtétileg el kell távolítani. A különböző bélgyulladások közül csak bizonyos típusoknál alakulhat ki ilyen súlyos forma. Ilyenek az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegségek (ezek közé tartozik a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség), az antibiotikumok okozta súlyos bélgyulladás, a fertőző amoebás bélgyulladás, bizonyos vírus okozta vastagbélgyulladás (cytomegalovírus) és a krónikus hasi érelmeszesedés okozta vastagbélgyulladás. Jelentőségét mutatja, hogy az esetek felében a műtét nem kerülhető el.


    Az antibiotikum okozta vastagbélgyulladást egy toxint (mérgező anyag) termelő baktérium (Clostridium difficile) okozza, és a széles spektrumú antibiotikumok szedését követően alakulhat ki. Az esetek 3-5%-a súlyos formában végződik és ezek 1-3%-ában műtét válik szükségessé, mely igen magas halálozással jár (30-80%).

    A cytomegalovírus olyan egyéneken okoz súlyos, életveszélyes vastagbélgyulladást, akik immunrendszerének válaszkészsége - leginkább valamilyen betegség és/vagy immuncsökkentő gyógyszer eredményeképpen - jelentősen csökkent. A vírus egészséges immunrendszerű egyénekben tünetmentes fertőzést okoz (a lakosság 80%-a átesik rajta), csak az immunműködés jelentős csökkenésekor aktiválódik.

    Az amoebás fertőzést legtöbbször Afrika, Dél-és Közép Amerika országaiban járó egyének kapják el. Súlyos, életveszélyes formája nagyon ritka, főleg akkor alakul ki, ha a bélgyulladást tévesen más eredetűnek diagnosztizálják, és szteroid-tartalmú gyógyszerrel kezelik. Szintén igen ritka (1%), hogy a hasi vérkeringési zavar okozta vastagbélgyulladás, ilyen súlyos formában jelentkezik.

    Az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegségek csoportjába a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség tartoznak. Az esetek 10-15%-ában a két forma nem különíthető el. Mint ahogyan a neve is mutatja, e betegségcsoport okát pontosan nem ismerjük. Jelenleg annyit tudunk, hogy öröklött hajlam esetén, környezeti tényezők hatására kóros immunválasz alakul ki és ez okozza a bélgyulladást. A súlyos életveszélyes vastagbélgyulladás leggyakrabban ebben a betegcsoportban alakul ki.

    A szakmai irányelvek szerint akkor beszélünk súlyos-életveszélyes esetről, ha a súlyos vastagbélgyulladáshoz a következő tünetek/klinikai jelek közül egy vagy több társul:
    • magas láz
    • szapora szívverés (több mint 90/perc)
    • vérátömlesztést igénylő vérszegénység
    • kiszáradás, kórosan kevés vizelet
    • hasi nyomásérzékenység a has "megnövekedésével"
    • magas fehérvérsejt-szám
    • súlyos általános állapot/elesettség
    A diagnózis felállítása a beteg kikérdezésével és alapos vizsgálattal kezdődik. A vérvételt elvégezzük és a széklettenyésztést, valamint a széklet-toxin vizsgálatot is elküldjük. A natív hasi röntgen azonnal elvégzendő, mely során a vastagbél kóros tágulata igazolható, illetve perforációra (a bél kilyukadására) utaló szabad levegőt ábrázolhatnak a felvételek. A hasi ultrahang vizsgálattal tág, gázos vastagbelet találunk, esetleg szabad hasűri folyadék is látható. A legfontosabb vizsgálat az óvatos, kevés levegővel végzett béltükrözés. Ennek során megítélhetjük a betegség típusát, súlyosságát, szövettani mintákat veszünk, melyek segítségével tovább pontosítható a diagnózis.

    Mindezen vizsgálatok és az aktuális tünetek és állapot alapján kell meghoznia a kezelőorvosnak az első stratégiai döntést: gyógyszeres kezelést kezdhet vagy azonnali műtét szükséges?
    Ha a gyógyszeres kezeléssel meg lehet próbálkozni, az esetek felében elkerülhető a műtét. A kezelés igen erélyes kell, hogy legyen - esetenként súlyos mellékhatások is kísérhetik - és közben folyamatosan értékelni kell a klinikai állapotot. A labor- és műszeres vizsgálatokat akár naponta ismételni szükséges és szoros kapcsolatban kell állni a sebésszel is. A beteg szájon át nem fogyaszthat semmit (teljes bélnyugalom), csak a javulás első jelei esetén kezdhető meg a táplálás speciális tápszerrel és fokozatosan felépítve. Ha 4-5 nap elteltével nincs javulás más gyógyszeres kezeléssel lehet próbálkozni. Ha összesen 8-10 nap elteltével sincs javulás vagy akármikor szövődmény jelentkezik (a bél kilyukadása, kóros béltágulat, vérzés), akkor a vastagbél műtéti eltávolítása nem kerülhető el.
    Összefoglalva, a betegség kezelése rendkívül felelősségteljes feladat. A gasztroenterológus és sebész felkészültsége és együttműködése határozza meg a beteg sorsát.
    Forrás: Dr. Demeter Pál PhD