• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Mikor kell neurológushoz fordulni?

    Az orvostudomány egyik legszerteágazóbb területéről, a neurológiáról esett szó nemrégiben az Egészségesen a Hegyvidéken Szabadegyetem előadásán. Dr. Német Rozália, az Országos Gerincgyógyászati Központ neurológusa ismertette a leggyakoribb neurológiai (ideggyógyászati) betegségeket, és a jelenlévők megtudhatták, milyen panaszokkal érdemes ezt a szakrendelést felkeresni. Felidézzük az este során elhangzó legfontosabb kérdéseket, válaszokat.


    Sokan máig nem tudják, pontosan mivel is foglalkozik a neurológia. Kérem, segítsen összefoglalni!

    Még mindig sok a félreértés a neurológiával kapcsolatban. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a pszichiátriai panaszok tartoznak ide, pedig ez a szakterület a központi és perifériás (környéki) idegrendszer szervi eredetű, szerkezeti és funkcionális megbetegedéseivel, azok gyógyításával, megelőzésével és rehabilitációjával foglalkozik.

    Ehhez a szakterülethez tartoznak többek között az agy vérkeringési zavarai, az epilepsziák, az idegrendszer daganatos és gyulladásos megbetegedései, a fejfájások és neuralgiák, a mozgászavarral járó megbetegedések, a demenciák, a perifériás idegrendszer megbetegedései, az izombetegségek, az öröklődő neurológiai megbetegedések, a gerincbetegségek idegrendszeri szövődményei, az alvás zavarai, valamint az alkoholbetegséggel összefüggő kórképek. A neurológiai diagnózishoz egyebek közt ultrahang-, CT-, MR-, EEG-, ENG- és izotópvizsgálatok nyújtanak segítséget.


    Szinte minden családban előfordult már agyi katasztrófa, stroke. Mi az, amit a laikusoknak is tudnia kell erről a betegségről?

    A stroke, az agy vérkeringés eredetű akut szövetkárosodása a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon: egy agyi ér elzáródása (a vérzéses agyi katasztrófa esetén megrepedése) okozza, ami miatt az agy egyik területe nem jut elegendő vérhez, oxigénhez. Tünetei lehetnek a féloldali gyengeség, a beszédzavar, a szájzug elhúzódása, az egyensúlyzavar, a szédülés, a kettős látás, hirtelen fellépő, erős fejfájás is.

    A tünetek, a társuló funkciózavarok függenek attól, hogy az agy melyik területén történt az agyi katasztrófa. (A bal félteke a tudatos részünk, a beszédért, a számolásért, írásért, olvasásért, az elvont és logikus gondolkodásért, a jobb oldali végtagok mozgatásáért felelős, a jobb félteke pedig vezérli a bal oldalunkat és a nem tudatos működés nagy részét, de ide tartozik többek között a muzikalitás, a művészi képesség, a kreativitás, a fantázia is.)

    A stroke rizikófaktorai közül a magas vérnyomás az esetek hetven százalékában kimutatható, ezen kívül a vesebetegségek, a dohányzás, a magas vérzsír és a genetikai örökletesség jelentik a legnagyobb kockázatot. A stroke mielőbbi, sürgős orvosi ellátást igényel: ha a beteg három órán belül szakszerű kórházi kezelést kap és megszüntetik az elzáródást, elkerülhető a tragédia.


    Szintén sok múlik a környezet hozzáállásán az epilepsziás roham esetén is. Hogyan ismerhető fel ez a titokzatos betegség?

    Az idegsejtek egy csoportjának vagy összességének kóros, egyidejű kisülése az epilepsziás roham, ami lehet alkalmi, vagyis magas láz, alváshiány, alkohol- vagy gyógyszermegvonás okozta egyszeri történés is. Spontán és ismétlődő megjelenése esetén beszélünk epilepsziabetegségről.
    Az epilepsziás rohamok tüneti megjelenése különböző: a nagy roham eszméletvesztéssel jár, a beteg teste görcsösen megfeszül, ránganak a végtagjai.

    Ugyanakkor enyhébb tünetekkel is jelentkezhet: gyermekkorban jellemző például a néhány másodpercig tartó elrévedés. Máskor a beteg csámcsogni kezd, furcsa szagot érez, vagy például képeket lát maga előtt, átmeneti tudatzavarral kísérve. A hozzátartozók teendője, hogy kerüljék el a pánikot, óvják a beteg testi épségét a nagy roham alatt (például tegyenek egy kabátot a feje alá a fejsérülés megakadályozására) de semmiképpen ne fogják le és ne nyúljanak a szájába. Legtöbbet azzal segítenek, ha vigyáznak rá, amíg a tudata fel nem tisztul (ez rövid idő alatt megtörténik), és ha toleránsak annyira, hogy ne érje a beteget semmiféle hátrányos társadalmi megkülönböztetés.


    Talán a leggyakoribb neurológiai tünet a fejfájás. Mikor ajánlatos vele szakorvoshoz fordulni?

    A fejfájást minden második ember megtapasztalja. Leggyakoribb a migrén, a tenziós és a cluster fejfájás. A migrén a nőket gyakrabban sújtja: tízből egy él át életében legalább egyszer migrénes rohamot. Ennek előjele lehet a látászavar és a látótérkiesés. Általában féloldali, lüktető jellegű, halántéktáji fájdalom jellemzi.

    Tenziósnak nevezik a „hagyományos” fejfájást, ilyenkor a nyaki és skalpizmok megfeszülnek, ezért ez leginkább a stresszhez köthető.
    Neurológiai probléma az arcidegzsába is, ami villámcsapásszerű, nagyon erős fájdalom, sokszor a rágást is lehetetlenné teszi. Az arcideg valószínűleg vírusos eredetű, erős fül mögötti fájdalommal kezdődő bénulása okozza az arc féloldali lefittyedését, ami antihisztaminnal, szteroidokkal kezelhető.


    A felsoroltakon kívül melyek a leggyakoribb neurológiai panaszok, elváltozások?

    Neurológiai panaszokkal, fej-, hát-, derékfájdalmakkal járnak a gerinc degeneratív, traumás, daganatos megbetegedései (porckorongsérv, csigolyatörés, ízületi betegség, fejlődési rendellenesség), mert ezek károsíthatják a kilépő idegeket vagy a gerincvelőt.

    A különböző fájdalmak mellett gyakori neurológiai panasz, szinte mindenkinél előfordulhat a szédülés, ami általában a belső fül zavaraira vezethető vissza, ritkán okozza nyaki gerincmeszesedés is.

    Emellett a betegek idegrendszeri károsodás esetén tapasztalhatnak zsibbadást, gyengeségérzést, látászavarokat, eszméletvesztést, emlékezet- és gondolkodászavarokat, szellemi teljesítményromlást, akaratlan mozgásokat (például a Parkinson kórra jellemző nyugalmi remegést), érzéskiesést és számos más funkciózavarra utaló tünetet.

    Idegrendszeri károsodás számos mozgásszervi betegség hátterében is állhat. Ilyen például a sclerosis multiplex, amely autoimmun betegség, a nőknél és az északi országokban élőknél gyakoribb. Harminc-negyven százalékban enyhe lefolyású, immunmoduláns kezelésekkel hatékonyan javítható, gyógyítani azonban nem lehet.

    Számítógép-használók körében gyakran előforduló foglalkozási ártalom a kéztőalagút-szindróma: ez általában az első három vagy a középső három ujj fájdalmas, akár könyökig terjedő zsibbadásával jár. Oka a nervus medianus csuklótáji összenyomatása, ami hatékonyan gyógyítható az ideg műtéti felszabadításával.