• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Hét kiló fogyás két óra alatt, ájulás, siker

    A hokikapus alig korcsolyázik, mégis lead három kilót egy meccsen, Federer vagy Nadal a tűző napon izzadva kicsivel többet. Kiss Antal gyalogló hét kilótól szabadult meg, olimpiai ezüstérmet kapott érte, illetve előtte infúziót. Verseny előtt a birkózók és a cselgáncsozók a legnagyobb fogyasztók, sanyargatott szervezetük a mérlegelés után, a verseny napján szivacsként viselkedik, a korábban leadott tíz kilót is képes felvenni egy nap alatt.

    Dr. Hidas Péter segítségével jártuk körül a folyadék vesztés extrém példáit.

    Hét kilót fogyott

    A korábbi profi ökölvívó világbajnok, Erdei Zsolt esetében normális volt, ha négy vagy öt kilót lead egy 12 menetes küzdelem után. Az ökölvívásban a mérlegelés a meccs előtti napon van, ha a bokszoló hozta a súlyát, már felszedhet. Erdei például egyszer nyolc kilót is felkapott, van tehát miből leadni a ringben.

    Kegyetlenebb, amennyit pl. Fernando Alonso fogyott az egyik bahreini futam alig több mint másfél órája alatt. Hét kiló ment le róla, a végén elájult, amikor kiszállt az autójából. "Különleges problémám volt, nem maradt elég víz a szervezetemben. Nem tudtam inni, mert már az elején elromlott a rendszer, aztán gond volt a kocsi hűtésével, forró gáz áramlott a vezetőülésbe, égette a hátam" - emlékezett a világbajnok, de egy futam alatt a 3-4 kiló fogyás átlagosnak tekinthető.

    Az olimpiai ezüstérmes gyalogló, Kiss Antal hét kilót adott le a több mint két óra alatt 1968-ban, Mexikóvárosban. 57 kilósan ért be, azonnal infúzióra kötötték, mert nem tudott a lábán állni, miután célba ért a magaslati levegőben, csak másnap vette át az érmét is.

    Egy hokikapus a kétórás meccsidő alatt három kilót is lead. Hetényi Zoltán, jégkorongkapus így foglalta össze egyik szezonját: "A szezon elején robosztusabb voltam, mint a végére, de az erőnlétemet akkor kellett megteremteni, használtam olyan táplálék-kiegészítőt, ami megkötötte a vizet. Heti három meccsen a folyadékot könnyű leadni, ennek megfelelően elég szálkás vagyok, de szerintem már izomból is szoktam fogyni. Nem mérlegelek a meccsek után, de az teljesen normális, ha két vagy akár három kiló is lemegy a három harmad alatt, különösen ha mondjuk kapok hetven lövést a kapura. Nem is fizikálisan, inkább mentálisan megterhelő. Ha a táskámat összekészítem, a felszerelésem negyven kilót nyom benne, de ezt már megszoktam. A mellvédőm rendszerint átizzad már a meccsen, a szünetekben szárítanom kell, ne legyen még nehezebb. Négy vagy öt liter vizet iszom meg két óra alatt - nem szeretek mást, csak vizet -, így próbálom pótolni a folyadékveszteséget."
    izzadas-folyadekvesztes-infuzio-budai-egeszsegkozpont

    Az ájulás oka nem a folyadékvesztés

    A fáradtság másképpen és más okokkal alakul ki rövid terheléseknél, mint hosszú ideig tartó, állóképességi terheléseknél. A rövid terhelésekkor a fáradtság oka elsősorban az anyagcsere metabolitok (pl. tejsav) felhalmozódása az izmokban, az elektrokémiai változások, és az ezek közös hatásaként létrejövő központi idegrendszeri fáradás.

    Az állóképességi terheléskor elsősorban az energiát szolgáltató tápanyagraktárak kimerülése, a testhőmérséklet emelkedése és a folyadékvesztés, vagyis a dehidráció játszik nagyobb szerepet. Nyilvánvalóan a folyadékvesztés mértéke egyénenként és körülményektől függően nagyon különbözik. Ez egy ezer ismeretlenes egyenlet, melyet nehéz megoldani, és pontos számokat mondani, hogy mikor, milyen sporttal ki mennyit fogy - mondja Dr. Hidas Péter.

    Mi van a háttérben?

    Az állóképességi terhelések alatt létrejövő keringési, folyadék-háztartási és hőmérsékleti változások összefüggenek. Az emberi szervezet igen rossz, 20-30%-os hatékonysággal működik. A megtermelt energia nagy részét a szervezet hőtermelésre fordítja. Fizikai aktivitás elkezdése után a hőtermelés fokozódik.

    Ha nem lenne a szervezetnek hőszabályozása, 1 óra hosszútávfutás alatt például 10-12 fokkal is emelkedne az úgynevezett maghőmérséklet. Ezért beindulnak a szervezet hőszabályozási mechanizmusai. Meleg környezetben a szervezet csak sugárzással tud hőt leadni. Kitágulnak a bőrerek, véráramlásuk megnő. Elkezdődik az izzadás, a folyadék elpárologtatása, hogy ezzel is fokozódjék a hő leadása. Ehhez a vérben keringő folyadék szükséges. Ha ezt a folyadékot sportolás közben nem pótoljuk, csökkenni kezd a keringő vér mennyisége. Ha ez a csökkenés elér egy kritikus értéket, vagyis már veszélybe kerül az életfontosságú szervek, mint az agy, a szív, a vese véráramlása, akkor a szervezet változtat a stratégián és védeni kezdi ezeket a szerveket.

    Első lépésben a bőr erei szűkülni kezdenek, csökken a vér átáramlása a bőrben. Így fordulhat elő, hogy nagy terhelés után hideg, nyirkos tapintatú, sápadt sportolót látunk, emiatt viszont csökken a hőleadás, nőni kezd a testhőmérséklet, 41 fok felett a szervezet hőszabályozása felborul, enyhébb esetben hőkimerülés, súlyosabb esetben pedig hőguta jön létre.

    A fogyás függ a kezdeti hidráltsági állapottól (folyadékkal való feltöltés), a hőmérséklettől, a páratartalomtól, a ruházattól, a sportolás közbeni folyadékpótlástól, valamint rendkívüli mértékben az egyéni tulajdonságoktól, edzettségtől.

    "A másik leggyakoribb ok az energia raktárak kiürülése, valamint egy reaktív - leginkább a hypertermiához (hőmérséklet-emelkedéséhez) kötődő - perifériás értágulat, melynek következtében hirtelen lecsökken a vérnyomás, és ezzel az agyba jutó vér mennyisége is. A vérnyomás csökkenése pedig hányingerrel jár. Ilyenkor a folyadék pótlása alapstratégia. Súlyos esetben ez lehet infúziós formában is, ezzel könnyen elkezdhetjük az energia raktárak feltöltését is. Hogy hány nap múlva, hogyan, milyen ütemben áll vissza a szervezet a normális kerékvágásba, és mikor terhelhető ismét, az rendkívüli mértékben függ a szervezet kizsigerelésétől." - hívja fel a figyelmet Hidas doktor.

    Eredeti írás: Ághassi Attila (sportgeza.hu)