A dohányzás káros hatásai
A dohánytermékek nemcsak a használójuk egészségi állapotára vannak hatással, hiszen a passzív dohányzás is károsíthatja az ember szervezetét.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 1988-ban kezdeményezte a dohányzásmentes világnapot, amellyel igyekeznek felhívni a figyelmet a dohányzás okozta egészségügyi károkra.
A két nem közül a férfiakra jellemző inkább a dohánytermékek használata. Míg a nők kevesebb, mint negyede (23%), addig a férfiak több mint harmada (35%) gyújt rá.
A dohánytermékek nemcsak a használójuk egészségi állapotára vannak hatással, hiszen a passzív dohányzás is károsíthatja az ember szervezetét.
Világszerte évente közel 6 millió ember halálát okozza a dohánytermékek használata, ami öt másodpercenként egy halálesetet jelent. A szervezet számításai szerint a halálesetek éves száma 2030-ra meghaladhatja a 8 milliót.
Európában a felnőttek 16%-ának halála hozható összefüggésbe a dohányzással. A végzetes kimenetelű légúti betegségek 36%-a, a tüdőráknak pedig 71%-a tulajdonítható a káros szenvedélynek.
Magyarországon a dohányzás következményeként 19 percenként meghal egy ember.
Tíz életévet nyerhetnek azok, akiknek legalább 40-50 éves korukban sikerül letenniük a cigarettát. Az utolsó szál elnyomása után már egy napon belül normalizálódik a vérnyomás és a vér oxigénszintje, már másnaptól csökken a hirtelen szívhalál esélye.
Hónapokba telik, de folyamatosan javul a tüdő teljesítménye, tisztulnak a hörgők, csökken, majd megszűnik a krónikus köhögés.
Az első „tiszta” év után a szívinfarktus, öt év múlva pedig a tüdőrák kockázata is a felére csökken. Körülbelül másfél évtized után éri el egy volt dohányos azt az egészségi állapotot, kockázatszintet, mint hasonló korú, de sohasem dohányzó társai.