• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Hogyan vigyázhatunk jobban kisiskolás gyermekeink egészségére?

    Elkezdődött a tanítás több százezer gyermek számára. Dr. Krivácsy Péterrel, a Budai Egészségközpont gyermekgyógyászával az iskolakezdés kapcsán a kisiskolások jellegzetes egészségi problémáiról beszélgetünk: Mit tehetnek a szülők gyerekeik testi-lelki egészségének megőrzéséért?

    iskola-gyerek

    A kisiskolások szülei tapasztalhatják, hogy bármennyire kipihenten, napbarnítottan, érdeklődéssel mennek a kicsik szeptemberben iskolába, nagyon gyakran már néhány hét múlva sápadtnak, kedveszegettnek láthatjuk őket, könnyen meg is betegszenek, rengeteg az őszi hiányzás. Az iskolakezdés törvényszerűen hozza ezt a változást?

     

    Természetesen igaz, hogy az iskolába lépés megváltoztatja a gyerek egész életrendjét. Különösen az elsősökön lehet látni, mekkora változást hoz a számukra, hiszen az óvodában nagyobb szerepe volt a játéknak, szabad mozgásnak, mint a kötött foglalkozásoknak, és nem kellett ilyen hosszú ideig egy helyben ülniük.

     

    Az új intézmény, de még egy új osztály is új kihívásokkal, követelményekkel jár, amelyek megviselik a gyerekeket, ugyanúgy stresszhelyzetet teremtenek a számukra, mint felnőttkorban egy új munkahely. Ez a feszültség igénybe veszi őket. Ettől részben függetlenül az ősszel terjedő, elsősorban légúti betegségeket az új közösségben nagyobb eséllyel kapják el a gyerekek, bár ez inkább az ovis korra jellemző, azért iskoláskorban is megfigyelhető.  Mindenki együtt él ugyanis számos olyan kórokozóval, amely az ő immunvédelme számára már ismerős, de a többieknek megbetegedést okozhat, ha még nem alakult ki védettségük ellene.

     

    Minden szülő szeretné gyermeke iskolai beilleszkedését megkönnyíteni, előmenetelét a lehető legsimábbá, sikeresebbé tenni. Hogyan segíthetjük ezt a folyamatot?

     

    Legfontosabb, hogy a család biztosítson nyugodt hátteret a gyereknek, megértéssel, szerető figyelemmel vegye körül. Ne frusztráljuk a gyereket, ne váljon félelmetes, utált mumussá az iskola a gyerek szemében! Ezért bánjunk csínján az előzetes elvárásokkal, ne erőltessük rá a gyerekre a saját elképzeléseinket, és ne fogjuk fel tragikusan az esetleges kezdeti apró kudarcokat sem! Nem dráma az sem, ha valamiben ügyetlenebb esetleg, hiszen lehet, hogy más tantárgyban éppen sikerélménye lesz.

     

    Minél többet beszélgessünk a gyerekkel, de úgy, hogy ne az iskolai elvárások, hanem az ő érzései, élményei legyenek a középpontban. Meg kell adni neki feltétlen szeretet biztonságát, érezhesse, hogy otthon ő a fontos, akkor is, ha nem ér el azonnal sikereket.

     

    Előfordulhat, hogy az első hónapok után tanulási gondjai akadnak a gyereknek, felmerülhet az is, hogy korai volt még iskolába adni, esetleg egészségi problémák is akadályozhatják az iskolai sikereit. Milyen jelekre kell felfigyelnünk, és hova forduljunk? 

     

    Sokféle tünete lehet annak, hogy a gyereknek nehézségei vannak: megváltozik a viselkedése, fegyelmezetlen, nyugtalan lesz, nem képes nyugodtan ülni, valamivel tartósan elfoglalni magát, az indulatait nehezen tudja féken tartani, az is lehet, hogy agresszívvé válik. Előfordulhat, hogy az alvási szokásai változnak meg, vagy étvágytalan, kedvetlen, ijedős lesz, esetleg kisgyermekkori szokásai térnek vissza: cumizza az ujját, éjszaka bepisil, nyűgösködik, olykor valós betegség tör ki rajta. Szeretettel, türelemmel vegyük körül a gyereket, és várjunk egy kicsit: remélhetőleg az első hetek után ezek a tünetek elmúlnak. Ha mégsem, akkor tanácsos mielőbb szakember segítségét kérni, gyermekorvoshoz, nevelési tanácsadóhoz, gyermekpszichológushoz elvinni a kicsit. Nem ritka az sem, hogy részképesség-zavar (diszlexia, diszgráfia) vagy addig rejtve maradt érzékszervi gond, például enyhe halláscsökkenés, rövidlátás okozza a bajokat, amelyek kivizsgálást, kezelést tesznek szükségessé. Probléma esetén mindenképp konzultálni kell a pedagógusokkal, ha szükséges, akkor a háziorvossal. Mindezzel együtt a gyerekek nagyobb része persze jól veszi ezt az akadályt és talán az is fontos, hogy a szülőnek sem félnie kell az iskolakezdéstől, hanem készülni és figyelni.

     

     

     

    Kérem, adjon néhány jó tanácsot, milyen módon támogathatjuk a legjobban a gyereket, hogyan alakíthatunk ki számára az iskolai előmenetelt is segítő, mégis gyermekbarát életrendet!

     

    Törekedjünk arra, hogy maradjon a kicsinek elég ideje mozogni, játszani, mesét hallgatni, mert ezek fejlesztik a legjobban. Nem tesz jót az a szülő, aki otthon is gyakoroltatja az iskolai feladatokat a gyerekkel! Ehelyett minél többet mozogjon, játsszon, ha csak lehet, kint, friss levegőn! A tévé, monitor előtt töltött időt mindenképpen ajánlatos keretek között tartani, hiszen anélkül is túl sokat kénytelen ülni zárt térben. Ha csak lehet, az idő alatt se hagyjuk magára, legyen, akivel a képernyőn látottakat frissiben megbeszélheti. A feladattudat kialakításához okos dolog együtt bepakolni másnapra, így ellenőrizheti a szülő is, hogy minden felszerelése rendben van. A nagyobb igénybevétel mellett több pihenésre van szüksége, ezért iskolaidőben ragaszkodni kell ahhoz, hogy rendszeresen, időben ágyba kerüljön. Fontos az is, hogy reggeli után indítsuk iskolába, és egyébként is gondoskodjunk a kiegyensúlyozott, vitamindús táplálkozásáról, a szervezetük számára létfontosságú ásványi anyagok és vitaminok pótlásáról. A legkisebbeket is mielőbb meg kell tanítani a testi higiénia alapszabályaira, a kézmosás fontosságára, hogy ezzel is segítsük elkerülni a fertőző kórokozókat.