2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kedvezmények
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu

    Irodai dolgozók egészségi állapota

    Jelen cikk 2022.02.21. előtt készült.

    Utolsó módosítás dátuma: 2022-03-28

    A Budai Egészségközpontban 2015-ben több mint 12.000 munkavállaló alkalmassági vizsgálatát végeztük el. Dr. Nagy László Nórát, a foglalkozás-egészségügyi program vezetőjét arra kértük, hogy a vizsgálatok során talált eltérések, diagnózisok, panaszok alapján adjon egy rövid összefoglalást adni az irodai dolgozók egészségi állapotáról. Vizsgálataink alapján sajnos az irodai dolgozók egészségi állapota messze nem annyira jó, mint ahogy talán elsőre gondolnánk. Ugyan egészen más jellegű kockázatok és megterhelések jellemzőek, mint például a fizikai jellegű munkakörökben, azonban ezek a veszélyek gyakran látatlanul, észrevétlenül, esetleg csak hosszabb idő alatt okoznak panaszokat, eltéréseket. Az alábbi diagramon látható, hogy a tavalyi évben vizsgált dolgozók 96%-a C vagy D foglalkozás-egészségi osztályba tartozik, ami azt jelenti, hogy munkaidejük túlnyomó részében irodai, adminisztratív jellegű és/vagy képernyős munkát végeznek.

    foglalkozas-egeszsegugyi-osztalyok
    A vizsgált dolgozói populáció foglalkozás-egészségi osztály szerinti megoszlása

    Melyek az irodai munkát végző munkavállalókat érintő leggyakoribb egészségügyi kockázatok?

    Az ülésből, irodai munkahely kialakításából származó ergonómiai, fizikai kockázatok: rosszul kialakított munkahely, zsúfoltság, ülőmunka okozta statikus terhelés, nem megfelelő megvilágítás, klíma, huzathatás, botlásveszély (irodai munkahelyi balesetek egyik leggyakoribb oka). Pszichoszociális kockázatok közül anonim felméréseink alapján beosztástól, felelősségi és hatáskörtől függően leginkább jellemzőek: a határidő, időkényszer, felelősség, hierarchia, túlterhelés, túlmunka, kevés információ, támogatás és elismerés hiánya, rekreációs, pihenő idő hiánya, megfelelő étkezési lehetőség hiányából adódó pszichés terhelések. Ezekhez adódhatnak még esetleg biológiai kockázatok, például nem megfelelően karbantartott klímaberendezés okozta fertőzési veszély, illetve jelentős additív tényezők az életmódból adódó egyéni kockázatok: dohányzás, étkezési szokások, alkoholfogyasztás, testmozgás hiánya, esetleges otthoni munka vagy másodállás.

    Területenként milyen tipikus betegségek fenyegetik a dolgozókat?

    Az irodai dolgozókat 2015-ös foglalkozás-egészségügyi statisztikáink szerint leggyakrabban mozgásszervi betegségek, túlsúly okozta betegségek: magas vérnyomás, magasabb vérzsírok, cukorbetegség, látásromlás, visszeresség, illetve a pszichés terhelés okozta betegségek érintik.

    Ezek a veszélyek gyakran láthatatlanul, észrevétlenül, esetleg csak hosszabb idő alatt okoznak panaszokat, eltéréseket, ezért nagyon fontos a betegségek mielőbbi felismerése és kezelése, még mielőtt komolyabb, nehezebben gyógyítható, és ezzel hosszabb munkakiesést okozó betegség alakulna ki.

    A következő elemzések már csak a C és D kategória munkavállalóira vonatkoznak.

    Életkor szerinti megoszlás

    Kiemelendő, hogy a vizsgált dolgozók 82%-a 50 év alatti, tehát fiatal felnőtt vagy középkorú életkori kategóriába esik, az alábbiakban részletezett eltérések tehát erre a populációra vonatkozik.

    eletkor-szerinti-megoszlas

    Leggyakoribb belgyógyászati eltérések

    Az alkalmassági vizsgálat során talált leggyakoribb eltérések az anyajegyesség, a túlsúly, a már kezelt magas vérnyomás betegség, a tartási-mozgásszervi rendellenességek, a visszeresség, valamint az emelkedettnek mért vérnyomás.

    Ezek többsége – kivéve az anyajegyességet – sajnos a vizsgált irodai munkakörnyezetben dolgozó populációban már népbetegségnek számít. Az anyajegy-szűrésre történő figyelemfelhívással minden évben felismerésre kerül néhány olyan elváltozás, amelyek sebészi eltávolításával megelőzhető egy-egy komolyabb probléma, például melanóma kialakulása.

    Az ülő életmód, a statikus terhelés, a monitor folyamatos figyelése hosszú távon nyak-, váll-, derék- és csukló panaszokhoz, valamint visszeresség kialakulásához, illetve a visszérbetegség romlásához vezethet. A túlsúlyból, életmódból, valamint a fokozott pszichés terhelésből adódóan egyre magasabb a vérnyomás-problémával küzdők száma is.

    Ezeknek a problémáknak az időben történő felismerésével megelőzhető vagy késleltethető komolyabb, akár munkaképtelenséget is okozó betegségek kialakulása.

    hrdoktorblog-belgyogyaszati-betegsegek

    Laborvizsgálat során talált leggyakoribb eltérések

    Az alkalmassági vizsgálatok során ún. rutin vér-és vizelet vizsgálatot végzünk, melyek alapján sok lappangó eltérés kerül felismerésre. Ilyenek például a magas koleszterinszint, a vizeletben lévő vér vagy gyulladásos sejtek, kóros májfunkciós és vesefunkciós eredmények, vérszegénység, valamint a köszvényhez és egyéb betegségekhez (magas vérnyomás, cukorbetegség) is társuló magas húgysavszint.

    A korai felismerés nagyon fontos, hiszen vagy további kivizsgálás vagy időben megkezdődő kezelés mellett ezek az eltérések később komolyabb betegségek kialakulásához vezetnek.

    hrdoktorblog-labor-eredmenyek

    Szemészeti szakorvosi vizsgálat során talált leggyakoribb eltérések

    A szemészeti szakorvosi vizsgálat során meglepően magas a szemüveges korrekciót igénylő esetek száma, akár rövidlátás, akár távollátás álljon a látás probléma hátterében. Ezek esetén is fontos a korai felismerés, hiszen egy megfelelő szemüveggel csökkenthető a munkavégzés, fáradás okozta szem-és látászavarok okozta panaszok előfordulása.

    hrdoktorblog-szemeszeti-problemak

    Miért fontos a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat?

    Nagyon fontos, hogy ha már kötelező az alkalmassági vizsgálat, akkor legyen tartalma, legyen értelme, ne csak az alkalmassági papír kézhez vétele érdekében végeztessük el őket!

    Szűrés

    A munkaadó és a munkavállaló számára egyaránt kifizetődő, ha a kollégák évente egyszer részesülnek egy általános egészségügyi szűrésben, melynek során EKG és laborvizsgálat is történik a komolyabb betegségek időben történő diagnosztizálása érdekében. Ennek segítségével akár egy hosszabb munkából való kiesést, vagy egy súlyos betegséget is megelőzhetünk.

    Tanácsadás

    A foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálatot és az eredmények kiértékelését követően az orvos összefoglaló véleményében ellátja a munkavállalót megelőzési vagy éppen már kezelési tanácsokkal, illetve további kivizsgálások szükségességére utaló leírásokkal. Ezeket mindenképp érdemes betartani, betartatni egészségünk hosszú távon történő megőrzése érdekében.


    Forduljon szakembereinkhez!

    A tízszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 22 év tapasztalatait és 400.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

    Hírlevél feliratkozás - Budai Egészségközpont