• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Mit kell tudni a vírushepatitisekről?

    A nemzetközi orvosi kutatások alapján az utóbbi két évtizedben világszerte több mint 60 százalékkal nőtt a vírusos hepatitis áldozatainak száma. Éppen ezért a WHO hepatitis stratégiájának célja, hogy 2020-ig 30 százalékkal csökkentsék a krónikus vírushepatitisek számát, valamint, hogy 2030-ig hepatitis C vírustól mentessé tegyék a Földünket. Dr. Szabó Olga belgyógyász-infektológust, a Budai Egészségközpont szakorvosát arról kérdeztük, hogy mit kell tudni a vírushepatitisekről.

    hepatitis

    Hogyan fertőződhetünk meg hepatitis vírussal?

    Vírusos hepatitist, májgyulladást öt különböző vírus okozhat: az A, B, C, D és E vírus. Ezek közül az A és E vírus széklettel szennyezett étellel, itallal terjed. A B vírus vérrel, vérkészítményekkel és nemi úton fertőz, a D vírus hasonlóan, de csak a hepatitis B vírussal már előzőleg fertőződött beteg kaphatja el. A C vírus is vérrel terjed leginkább, a szexuális fertőződésre sokkal kisebb az esély, mint a B vírus esetén. Fontos még, főként a B vírusnál, az anyáról a magzatra történő átadás, vagyis az úgynevezett vertikális út, ami C vírusnál szintén sokkal ritkábban következik be.

    Melyek a hepatitis tünetei?

    Mind az öt vírus képes akut hepatitist (heveny májgyulladást) okozni akár tünetekkel vagy anélkül is. A tünetek sokszor általánosak: rossz közérzet, étvágytalanság, hányinger, hasi panaszok, ám a legfeltűnőbb tünet, a sárgaság az esetek nagy részében nem is alakul ki. A diagnózist mindig a laborvizsgálat biztosítja, ilyenkor a májenzimek több mint 4-5-szörösére emelkedhetnek. Hagyományosan kórházi kezelés indokolt.

    Az akut májgyulladások nagy része spontán meggyógyul, de a B és C vírusfertőzések kisebb része krónikus májgyulladásba mehet át. Mivel ezekben az esetekben az immunrendszer kevésbé hevesen reagál a fertőződésre, így a tünetek is enyhék vagy elmaradhatnak. A néma betegséget gyakran csak késői stádiumban ismerik fel, időnként csak a májzsugorodás tünetei (fogyás, izomsorvadás, sárgaság, haskörfogat növekedése, lábszár dagadása, zavartság, vérhányás stb.) alapján. Ezért fontos tünetmentes esetben is a hepatitisvírusok szűrése.

    Hogyan lehet a hepatitist kezelni?

    A krónikus B és C vírus okozta gyulladások hosszú ideig stagnálhatnak, perzisztálhatnak, de évek, évtizedek alatt májzsugorodás és legrosszabb esetben májrák alakulhat ki. Az időben megkezdett, megfelelő antivirális kezelés azonban kitűnő eredménnyel járhat, a vírusfertőzés megszűnése után a máj állapota fokozatosan javulhat, regenerálódhat, jó esetben meg is gyógyulhat. Előrehaladott májzsugorodás esetén a végső megoldás az antivirális kezelés mellett a májtranszplantáció lehet.

    A hepatitis A és B vírusok ellen hatékony védőoltás létezik, a krónikus hepatitis B és C vírusfertőzésekre pedig nagyon hatékony kezeléseket fejlesztettek a gyógyszercégek. Sajnos jelenleg a gyógyszerek a magas áruk miatt a szegényebb országokban elérhetetlenek.

    Hazánkban a már régóta megszervezett 13 éves kori, iskolai hepatitis B elleni védőoltások és a terhesség alatti B vírus szűrések és az anya pozitivitása esetén az újszülött aktív immunizálása (védőoltása) mellett, a szakmai szervezetek és az illetékes hatóságok széleskörű hepatitis szűrővizsgálatok megszervezését célozták meg. Az utóbbi hónapokban a hepatitis C vírus elleni gyógyszeres kezelés ára a gyógyszercégekkel történt ártárgyalások eredményeként lényegesen csökkent, így a várólista máris rövidebbé vált, melynek következményeként egyre több beteg gyógyulhat meg.

     A cikk Dr. Szabó Olga közreműködésével készült.