• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Így futunk mi - Tarcsi Ágnes, asszisztens

    A Budai Egészségközpont kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmód támogatására, ezért évek óta ott vagyunk a legnagyobb fővárosi futóversenyeken. A 34. Telekom Vivicittá Városvédő futás április 13-i, szombati napján mi is kint voltunk. Tarcsi Ágnes asszisztenst kérdeztük az idei Vivicittás élményeiről és a futás szeretetéről.

    tarcsi-agnes

    Mióta futsz, milyen motiváció indított el?

    2015-ben kezdtem el futni. Nehéz időszakom volt, magánéleti, lelki problémáim voltak, melyek testi tünetekkel is jártak – ezért kezdtem el futni. Úgy éreztem, ki kell adjam magamból a feszültséget, aztán annyira megszerettem, hogy azóta sem hagytam abba.

    Mennyit és milyen terepen futsz?

    Mindig annyit futok, amennyi jól esik. Persze van egy minimum kilométer, ami alá nem megyek és akkor állok le, ha már úgy érzem elég. Határaimat feszegetem és ez jó! Az a fontos, hogy jól érezzem közben magam és érezzem a flow élményt a végén. Legtöbb esetben gumipályán futok és zenét is szoktam hallgatni közben. Úgy építem fel a zenéimet, hogy a pörgősebb számokat a végére hagyom vagy valamilyen motivációs hanganyaggal zárom a futást.

    Egyedül futsz vagy társaságban?

    Legtöbbször egyedül futok esténként, de az is előfordul, hogy délután a gyermekeimmel együtt. Két lányom van, 9 és 12 évesek. Ha jó az idő, akkor a közeli futópályára szoktunk kimenni, ahol játszótér is van. Mindkettőjüknek megvan, hogy hány kört futnak, aztán amíg én továbbfutok, ők labdáznak, fogócskáznak vagy bicikliznek. Azt gondolom, az a fontos, hogy élvezzék és szeressék csinálni. Versenyre is szoktak jönni velem. Élmény nekik és büszkék az éremre is, amit kapnak. Természetesen én is nagyon büszke vagyok rájuk.

    Mit ad neked a futás?

    Sokkal koncentráltabb vagyok, mióta futok. A futás, mint minden sport, úgy gondolom, hitet, kitartást és erőt ad az embernek. Ezen kívül a testi tüneteim elmúltak, az állóképességem is jobb lett és fogytam is.

    Mik a tapasztalataid az idei Vivicittáról?

    Ez volt a harmadik Vivicittá versenyem. Kolléganőmmel futottam: szombaton 7 km-en képviseltük a BEK-et és vasárnap 10 km-t futottunk egyéniben. Bagdiné Nagy Éva volt a párom, együtt indultunk és együtt is érkeztünk a célba, így beszéltük meg. Általában, ha együtt indulunk egy versenyen, akkor a saját tempónkban futunk és a végén találkozunk. Az idei Vivicittán viszont együtt csináltuk meg a távot az elejétől a végéig. Nagyon jó érzés volt lefutni a kitűzött célt. A BEK sátra is szuper volt! Ezúton is köszönet a kolléganőknek, mert nagyon készségesek és kedvesek voltak végig. Sajnos aznap nem volt szép idő, de ők végig ott voltak velünk és mindenben segítettek.

    Van olyan ismerősöd, akit te vettél rá a rendszeres mozgásra?

    Igen, a kolléganőmet, Bagdiné Nagy Évát, aki azóta rendszeresen fut és együtt megyünk a versenyekre. Neki is van két gyermeke, ők is jönnek. Nagyon büszke vagyok rá, mert óriási teljesítményt ért el rövid idő alatt. Felnézek rá, mert kitartóbb, mint én, úgyhogy én is tanultam tőle.

    Fontos számodra, hogy időről-időre versenyeken is elindulj?

    Igen, mert ez lendületben tartja az embert. Feszegetni kell a határokat és megnézni időről-időre, mire képes az ember. A versenyeken mindig jobb időt és több km-t tudunk futni. Fontos számomra a példamutatás és kellenek ezek az események a gyerekeknek is.