• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Csókkal terjed

    Aki átesett már a mononukleózison, más néven csókbetegségen, pontosan tudja: noha a betegek általában néhány hét alatt rendbe jönnek, ez a pár hét roppant ijesztő, már-már valószínűtlen kellemetlenségekkel járhat. Dr. Krivácsy Péter gyermekgyógyásszal, a Budai Egészségközpont szakemberével beszélgettünk e furcsa vírusfertőzésről.

    Miért nevezik csókbetegségnek a mononukleózist?

    Mert különösen gyakori kamaszkorban, az első szerelmes csókok idején, a vírus pedig nagyon könnyen terjed ezen a módon. De egyébként egy légúti megbetegedésről van szó, amely a gyerekeket is ugyanúgy megtámadhatja, mint a tinédzsereket vagy a felnőtteket. Gyerekeknél sok esetben ki sem derül, hogy a beteg mononukleózisos, mert a lefolyás gyakran nem okoz típusos tüneteket.

    csok

    Mik ezek a klasszikus tünetek?

    Magas láz, ami elhúzódó is lehet: akár több héten keresztül is szenvedhet tőle az érintett. Másrészt tipikus velejáró az általános gyengeség és rossz közérzet, a torokfájdalom, illetve a nyaki nyirokcsomók megduzzadása. Utóbbira utal a másik elnevezés, a Pfeiffer-féle mirigyláz is. Emellett a garatmandulák is megnagyobbodottak és lepedékkel fedettek, ezért a laikus nagyon könnyen összetévesztheti a mononukleózist a tüszős mandulagyulladással. Ezen kívül a máj és a lép is megnagyobbodhat az esetek egy részében, májfunkció emelkedés is megjelenhet, ezt laborvizsgálat mutatja. A felnőtt betegek esetében fokozottan jelentkezik a fáradékonyság és a levertség, ami elhúzódó lehet.

    A tünetek elég általánosak, és ahogy említette, keverhetők is más betegségekkel. Miből mutatható ki egyértelműen, ha valakinek mononukleózisa van?

    A legtöbb klasszikus tünet megléte esetén azért elég egyértelmű szokott lenni a diagnózis, bár mivel nem mindig jelentkezik az összes, gyakran nem száz százalékos a megfeleltetés. Kétséges esetekben, ha bizonyítani akarjuk a vírus jelenlétét, a vírusellenes ellenanyag kimutatható a szervezetből, ilyenkor mindig biztossá válik, mi okozza a kellemetlenségeket. Érdekesség, hogy amikor az orvos baktériumfertőzésre gyanakszik, és erre bizonyos típusú antibiotikumot ad, a mononukleózisos betegnél sokszor kiütések jelennek meg erre a gyógyszerre.

    Mit tehetünk, ha bebizonyosodott, hogy mononukleózisban szenvedünk?

    A legfontosabb a sok pihenés, a lázcsillapítás, illetve az, hogy a beteg megfelelően egyen-igyon. Erős sporttevékenység semmiképpen sem javasolt, veszélyes sportoké pedig főleg nem, az említett májmegnagyobbodás fokozza a májsérülés kockázatát. Azt is figyelni kell, nem alakulnak-e ki extra szövődmények, mert bizonyos betegeknél nyelési nehézségek jelentkezhetnek a torokproblémák kapcsán. Vagyis mint látható, elsősorban életviteli tanácsokat tudunk adni, magára a vírusra nem adunk gyógyszert. A betegség lefolyási ideje változó, a legtöbb esetben néhány hét alatt elmúlik. Ugyanakkor a felnőtteknél a fáradtság-szindróma később is visszamaradhat, bár előbb-utóbb ez is el fog múlni. Immunhiányos, szervtranszplantált betegeknél azonban veszélyes betegség a mononukleózis.

    Kiegészítő vitaminkúrákkal, immunerősítő készítményekkel gyorsítható a gyógyulás?

    Fogyaszthat a beteg bármit, ami jó érzéssel tölti el, de amennyiben normálisan táplálkozott eddig, csodára nem szabad számítani ezektől a készítményektől.

    Kiújulhat-e a betegség, ha valaki egyszer már átesett rajta?

    A gyerekkori fertőzés későbbre általában elég jó védettséget ad, és egészséges ember nem lesz mononukleózisos még egyszer. Ugyanakkor ha valaki immunbeteg, vagy bizonyos gyógyszereket szed, a mononukleózist kiváltó Epstein-Barr vírus is nagyon veszélyes lehet. Másrészt ez a vírus abban a tekintetben is különleges, hogy bizonyos emberekben rákot, tipikusan a garat bizonyos rákos megbetegedéseit és limfómát is okozhat. Ez ugyanakkor szerencsére ritka.

    Forrás: szimpatika.hu. A cikk Dr. Krivácsy Péter közreműködésével készült.