• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Egyszerű módszerekkel is csökkenthetők a stressz ártalmai

    Ha már elkerülni nem lehet, célszerű enyhíteni a stressz káros hatásait, mert testi és lelki elváltozásokat okozhatnak. 

    A stressznek, ami már a mindennapi életünk részévé vált, forrása lehet minden, ami számunkra kihívást jelent. A szervezet ezekre különféle testi és lelki folyamatok beindításával reagál. A bekövetkező változások rövid távon hasznosak: növelhetik a teljesítményt, aktivizálhatnak, ám egy-egy stresszor krónikus és elhúzódó hatása mentális és fizikai zavarokhoz vezethet – mondta Dobrotka Katinka, az Országos Gerincgyógyászati Központ klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus-jelöltje a Népszavának.

    stressz-artalmai-01

    „A stresszt az Üss vagy fuss! felszólítással jellemzik: arra is utalva, hogy amikor például az ősember medvével találkozott, vagy megküzdött vele, vagy elmenekült, azaz aktivizálta az erőforrásait és a kihívást jelentő helyzetben le is tudta vezetni a feszültséget.”

     Manapság gyakran már reggel 8-ra számtalan ilyen hatású helyzetet élünk át. Ha például nem ébreszt az óránk, nincs időnk reggelit készíteni a gyerekeknek, az autónk elé parkoltak, késünk a munkahelyről, a főnök türelmetlenül vár – egymás után többször is kiváltódnak a stresszreakciók a testünkben. Ilyenkor általában „csak” azt érezzük, hogy feszültek vagyunk, de közben nő a vércukorszint, a szívritmus, a vérnyomás, megfeszülnek az izmok, emelkedik az adrenalin és a kortizol kibocsátás is

    Mit lehet tenni?

    Egyrészt megpróbálhatjuk megváltoztatni a mindennapi stresszorokat, azaz egészségesebbé tehetjük az életmódunkat: kielégítő alvással, tudatosabb étkezéssel és rendszeres mozgással. Stresszkezelő technikákkal megkísérelhetjük átalakítani a szervezet fiziológiás stresszválaszait. Ha ezeket sikerül úgy begyakorolni, hogy a feszült helyzetekben alkalmazni is tudjuk, akkor a stressz nem veheti át felettünk az uralmat.

    Légzésgyakorlat

    Háromig számolva lassan beszívjuk a levegőt, kicsit bent is tartjuk, majd öt másodperc alatt kilélegezzük. Ha ezt legalább tízszer megismételjük, csökkenthető a pulzus, a vérnyomás és az izomfeszülés is.

    Hasznos lehet a mindfulness, a tudatos jelenlétet hangsúlyozó meditációs technika elsajátítása, amellyel a figyelmünket az „itt és most” - ra irányítjuk. Megpróbáljuk az áramló érzéseket, gondolatokat megítélés nélkül elfogadni. Mivel ennek a technikának is a mindig kéznél lévő légzés az alapja, bármikor megnyugtathatjuk magunkat. 

     Megváltoztathatjuk a stresszhez való viszonyulásunkat is. Ez azt jelenti, hogy például önismereti pszichoterápia segítségével megpróbáljuk megérteni a számunkra feszültséget keltő helyzeteket, ezek gyökerét, amelyekről elkezdhetünk másként gondolkodni. Realitásvizsgálatot is tarthatunk, amellyel átgondoljuk, valóban veszélyes-e a helyzet, ami számunkra stresszt okoz. 

    Gyakorolhatjuk az asszertív kommunikációt, azaz az önérvényesítést is. Ha ugyanis nem tudunk nemet mondani, és mindent elvállalunk, túlterheltté válunk. Nem árt, ha el tudjuk mondani, milyen szükségleteink, igényeink vannak, mert ez oldja a feszültséget. Sokat segíthet a stresszkezelésben a környezetünk, ezért – is – jó, ha ápoljuk a kapcsolatainkat, és megosztjuk másokkal a bennünk zajló folyamatokat. Az olyan kreatív alkotó tevékenységek, mint a (napló)írás, zenélés, stb. is segíthetik a feszültség levezetését.

    A szakember kiemelte a gerincbetegségekkel küzdőknek különösen ajánlott a relaxáció, mert a stressz befeszíti az izmokat, a görcsösségük pedig felgyorsítja a gerinc degeneratív folyamatait, és fokozza a panaszokat. A fájdalom önmagában is stresszor, ha krónikussá válik, csökkenhet az aktivitás, megváltozhatnak az életbeli szerepek, és új eszközöket kell keresni a megküzdésre, vagyis a legjobb, ha belátjuk: életmódot kell váltani.

    Forrás: nepszava.hu

    A cikk Dobrotka Katinka közreműködésével készült.