• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Így hat az egészségünkre, ha a lakásban szárítjuk a ruhát

    Otthonunk páratartalmát számos tényező befolyásolhatja, például a kinti hőmérséklet, a nyílászáróink anyaga, hogy milyen gyakran szellőztetünk, vagy hogy mennyire fűtünk. Felnőttek számára az ideális relatív páratartalom[1] a lakásban 40-60 százalék között van, a gyerekszobában pedig 60-70 százalékos páratartalom ajánlott. Sokan azonban nem tudják, hogy a beltéri ruhaszárítás akár 30 százalékkal is megemelheti a páratartalmat, ami az asztmások, szénanáthások és más allergiás megbetegedésekre hajlamosak esetében súlyos következményekkel is járhat. A párás környezet ugyanis kedvez a poratkák és a penészgombák elszaporodásának, ezek pedig légzőszervrendszeri megbetegedéseket, allergiát és fejfájást is okozhatnak. De mit tehetünk ellenük?

    Többliternyi víz a levegőben

    „A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem egészséges. Közismert, hogy száraz levegő esetén kellemetlen tünetekkel – állandó köhögéssel, kiszáradt bőrrel és szemekkel, kaparó torokkal számolhatunk. Éppen ezért egyre gyakoribb, hogy a téli fűtési szezonban különböző módszerekkel párologtatunk a lakásban. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a túl magas, 60 százalék feletti páratartalom is ártalmas lehet, amelyet a legtöbb esetben a szobában száradó ruhák okoznak. Egy nagy adag vizes ruha körülbelül két liter vizet tartalmaz, ami száradáskor a levegőbe kerül, így akár 30 százalékkal is megemelkedhet a helyiség páratartalma. Ráadásul a levegőbe került víz nem tiszta, hiszen mosószer- és öblítő­szer-maradványokat tartalmaz” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő és gyermek tüdőgyógyász, allergológus, klinikai immunológus szakorvosa.

    Elszaporodó poratkák és penészgombák

    A nedves levegő leginkább azért ártalmas, mert kedvező környezetet biztosít a szabad szemmel láthatatlan, de szinte mindenütt előforduló poratkák számára, amelyek ürüléke az arra allergiás betegekben szénanáthás, asztmás és allergiás bőrtüneteket válthat ki. Másrészt a penészgombák elszaporodását is segíti, amit az is előidézhet, ha légúti betegségek idején párásítógéppel nedvesítjük a levegőt. Ilyen esetben ezért célszerű inkább inhalátort használni, amellyel közvetlenül a légutakba juttathatjuk a porlasztott oldatot. Bár a penész a legtöbb ember számára csupán esztétikai probléma, a háziporatka mellett a penészgomba a leggyakoribb beltéri allergén. Ráadásul vannak olyan penészgomba-fajták, amelyek légúti gyulladást okoznak, elsősorban azoknál, akiknek legyengült az immunrendszerük. Ez jelenthet köhögést, orrmelléküreg-gyulladást, hörghurutot, szem- és torokirritációt, fejfájást, rossz közérzetet, súlyosabb esetben pedig akár gombás eredetű tüdőgyulladást is.

    Hogyan csökkenthetjük a párát a lakásban?

    A téli időszakban egyszerűen nincs mód arra, hogy a kertben, a teraszon vagy az erkélyen szárítsuk a ruhákat. Ilyenkor ideális lehet egy szárítógép, ám sok lakásban nincs elég hely ennek a mosógép mellett. Érdemes kipróbálni a páramentesítő készülékeket is, amelyek hatékony megoldást jelenthetnek a problémára. Ha azonban nincs más lehetőség, mint a szobai ruhaszárítás, akkor figyeljünk rá, hogy a háló-, és a gyerekszobától távolabb állítsuk fel a szárítót. A helyiség ablakait, ahol szárítunk, hagyjuk egy kicsit nyitva, és szellőztessünk gyakrabban – naponta legalább egyszer csináljunk kereszthuzatot, hogy minél jobban ki tudjon cserélődni a lakás levegője. A jó idő beköszöntével azonban lehetőség szerint inkább a szabadban teregessünk, ami az egészségünknek is jót tesz.

    Ha pedig már a penész is felütötte a fejét a lakásban, vizsgáljunk át alaposan minden helyiséget, és irtsuk ki minél hamarabb. Nézzünk be a bútorok mögé és az eldugott sarkokba is, ezeket ugyanis különösen kedvelik a penészgombák.

     


    [1] Relatív páratartalom = százalékos viszonyszám, amely megmutatja, hogy a levegő a felvehető maximális mennyiséghez (telített állapothoz) képest mennyi vízgőzt tartalmaz.