• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Cukorbetegek táplálkozása

    A november 14-i Cukorbetegség világnapja, World Diabetes Day alkalmából átfogó írást közlünk a cukorbetegséggel élők táplálkozási alapelveiről. A cukorbetegek állapotának szinten tartásában és a lehetséges szövődmények megelőzésében is nagy szerepet játszik a megfelelő életmód. Ez a jelen járványügyi helyzetben különösen igaz, hiszen a diabétesszel élőknél nagyobb eséllyel alakulhat ki súlyos megbetegedés koronavírus-fertőzés esetén. A magyarországi adatok alapján a vírusfertőzés következtében elhunytak mintegy 27 százaléka cukorbeteg volt. 

    1. Mi a cukorbetegség?

    A cukorbetegséget a hasnyálmirigy inzulin nevű hormonjának csökkent termelődése vagy hiánya, illetve az inzulinhatás elmaradása okozza. A kórfolyamat következményesen érinti a fehérje- és zsíranyagcserét is. Csak megfelelően megtervezett és pontosan betartott, testreszabott diétás kezelés révén érhető el, hogy a cukorbeteg egészsége és munkaképessége, életkilátásai megközelíthessék a nem diabéteszes egyénét. A rosszul diétázó cukorbeteg előbb-utóbb súlyos szövődmények fellépésére számíthat: szem-, vese-, idegrendszeri, érrendszeri károsodásokra.

    cukorbetegség1

    2. A cukorbetegség típusai

    Az 1-es típusú cukorbetegek kezelésénél elsődleges az inzulin pótlása és az ehhez adaptált diéta. Ezt az állapotot abszolút inzulinhiánynak nevezzük, mivel az inzulintermelés megszűnik. Klasszikus tünetekkel jelentkezik: fokozott folyadékfogyasztás, jó étvágy mellett jelentős testtömeg csökkenés. A kezelés minden esetben inzulinterápia. A Magyarországon diagnosztizált cukorbetegek csupán 4 százaléka 1-es típusú.

    Az egészségtelen táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód miatt a 2-es típusú cukorbetegség a leggyakoribb anyagcsere-megbetegedések közé tartozik. Kezdetben nem okoz semmilyen panaszt, s mivel nincsenek klinikai tünetek, a beteg nyugodtan éli az életét, hiszen semmilyen jel nem mutat arra, hogy cukorbetegsége van. A 2-es típusú diabéteszben a szervezetben termelődött inzulin hatékonysága gyenge, vagy az inzulint termelő hasnyálmirigyben lévő béta-sejtek működése károsodott. A betegek nagy része túlsúlyos. Napjainkban a betegség gyermekek és a serdülők körében is egyre gyakrabban megjelenik, mely összefüggésben van azzal, hogy a túlsúlyos gyermekek száma emelkedő tendenciát mutat. A 2-es típusú cukorbetegség esetén a vércukorérték függvényében a kezelés állhat diétából, illetve diéta és gyógyszer ötvözéséből, vagy inzulinterápiából. Megfelelő életmód kialakításával a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők közel 70%-a megelőzhetné vagy késleltethetné a betegség kialakulását.
     

    3. Miért olyan fontos az étrend?

    A diabétesz olyan anyagcsere-betegség, melynek központjában a szénhidrát-anyagcsere zavara áll, éppen ezért kiemelt fontosságú az életmódváltás: a dietetikus által összeállított, személyre szabott étrend, a napi rendszerességgel végzett fizikai aktivitás, és az ezekhez adaptált gyógyszeres kezelés, illetve inzulinterápia, vércukor önellenőrzéssel kiegészítve. Az étrend megfelelő módosítása nélkül elképzelhetetlen a cukorbetegek kezelése. 

    Ennek ellenére mind a régebben fennálló, mind az újonnan diagnosztizált cukorbetegséggel együtt élők számára a megfelelő diéta betartása jelenti a legnehezebb feladatot. Ez nem véletlen, hiszen az étkezés az egyik legfontosabb életfunkció az ember életében, valamint a legfontosabb örömforrások egyike – finomat enni és inni nagyon jó dolog. A diéta szó hallatán sokan megijednek, hogy mindenről le kell mondaniuk, és ezután nem ehetnek jóízű ételeket. 
     

    4. Mikre kell odafigyelni az étrend összeállításánál?

    A cukorbetegek étrendje alig különbözik az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozástól. Tulajdonképpen javasolt az egész családnak hasonlóan ennie a közös családi étkezések alkalmával. Számos választási lehetőség létezik, az étrend rugalmasan formálható az egyéni igényekhez, szokásokhoz, ezért nem kell lemondania senkinek az étkezés öröméről.
    Az étrendi előírás célja az optimális anyagcsereállapot elérése és fenntartása, valamint az egyéb kezelési módok (gyógyszer, inzulin) vércukorcsökkentő hatásának erősítése: 

    • a beteg egyéni energia- és tápanyagszükségletének biztosítása, az optimális testtömeg elérése.

    • megfelelő ételválasztással és fizikai aktivitással javítani az egészségi állapotot, elérni és fenntartani a laboratóriumi célértékeket: éhomi vércukorszint < 6 mmol/l, HbA1c < 6,5 mmol/l (három havi vércukor átlag), OGTT 2 órás érték < 7,8 mmol/l

    • a lehető legkisebb vércukor-ingadozás, egyenletes vércukor értékek elérése

    • megelőzni, elkerülni a krónikus szövődményeket

    Az inzulinnal kezelt cukorbetegek esetében igazodni kell az inzulinkészítmény hatásának kezdetéhez és időtartamához, pontosan meghatározva az étkezések szénhidráttartalmát, időpontját és gyakoriságát, hogy elkerülhetők legyenek a szélsőséges vércukor-ingadozások. Minden esetben az előírt étrend kötelezően betartandó tényező a kezelés sikerének érdekében. Segítséget jelent a páciens és orvosa, dietetikusa számára, étrendi napló vezetése, amelyben feljegyzi, hogy mikor mit evett, milyen fizikai aktivitást végzett, tapasztalt- e valamilyen szokatlan tünetet és az orvos által kért vércukorértékeket.

    cukorbetegség2

    5. Az étrend energiatartalma

    Egyénre szabott energiabevitelt az életkor, nem, jelenlegi testtömeg, testmagasság, az anyagcsere jellemzői és a végzett fizikai tevékenység befolyásolja. Szükséges a BMI kiszámítása, illetve a testzsírszázalék mérése.

    Túlsúly esetén,  a legtöbb (főként 2-es típusú) cukorbeteg esetében, az energiaszegény étrend a kedvező. Az optimális tápanyagarányokat betartva csökkentjük a napi energiabevitelt 500-1000 kcal-val, de nem mehetünk 1200 kcal alá. A szénhidrát összmennyiségét napi 130 gramm alá csökkenteni nem javasolt, mivel az agy és a központi idegrendszer energiaforrása a glükóz.
     

    6. Az étrend összetétele

    A tápanyagarányok tekintetében az egészséges táplálkozás alapelveit követik:

    • 50-55 energiaszázalék szénhidrát

    • 15-20 energiaszázalék fehérje

    • 30 energiaszázalék zsír

    7. Az étkezések gyakorisága

    Általában a napi 4-5-szöri étkezés javasolt, előfordul az 5-6-szori is. A testtömeg sikeres csökkenésének, valamint a súlygyarapodás megelőzésének egyik biztosítéka a napi többszöri étkezés. A viszonylag kisebb szénhidrátmennyiség kevésbé emeli meg a vércukrot, a gyomor nem lesz üres hosszabb ideig, és csökken az éhségérzet is.

    8. Az egyes étkezések szénhidrát tartalma 

    Minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Élettani tény, hogy a szervezet inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat: reggel és késő délután a legalacsonyabb, délben, és éjjel a legmagasabb. Ez azt jelenti, hogy reggelire kevesebb szénhidrát javasolt, mint ebédre vagy vacsorára. Sokan vacsorára nem eszik meg az előírt szénhidrát mennyiséget, helyette pedig több zsiradékot esznek.  Biztos mindenki emlékszik a régi javaslatra, hogy reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint, egy polgár, s vacsorázz, mint egy koldus - ez megváltozott napjainkban. 

    9. A vércukrot gyorsan emelő élelmiszerek fogyasztásának kerülése

    A vércukorszintet legjobban a szőlőcukor (glukóz) emeli, ezt követi a malátacukor (maltóz), répa-, (nád)cukor (szacharóz), tejcukor (laktóz) és a gyümölcscukor fruktóz. A keményítő tartalmú élelmiszerek is emelik a vércukorszintet, sőt még jobban is, mint például a répacukor.  A glikémiás index fogalma ezért került bevezetésre. Ez alatt az egyes szénhidrát tartalmú élelmiszerek és ételek szőlőcukorhoz viszonyított vércukoremelő hatását értjük. Ezt az értéket befolyásolja a nyersanyag elkészítésének módja is, illetve, hogy mivel esszük együtt az ételt. Értéke gyakran fordított arányban áll az ételek energiatartalmával.

    cukorbetegség6

    10. Élvezeti szerek

    • 1. Koffeintartalmú tea, kávé fogyasztása napi 2-3 alkalommal mesterséges édesítővel megengedhető.

    • 2. Alkohol: jelentős energiaértékkel rendelkezik és befolyásolja a szénhidrátanyagcserét, ezért szigorúan korlátozva fogyasztható, alkalmanként 1-2 dl száraz bor. Sör naponta 1 pohárnyi mennyiségben fogyasztható.

    • 3. Dohányzás: az érrendszeri szövődmények elkerülése érdekében nem megengedett.

    11. Folyadékfogyasztás

    Mindenképpen a napi 2-2 ,5 liter folyadék ajánlott. Ez lehet víz, ásványvíz, cukor nélkül készült tea, limonádé. Hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslé, üdítő fogyasztása tilos. 
     

    12. Édes íz pótlására alkalmas lehetőségek

    Az édes íz pótlására – jelentős vércukorszint-emelkedés nélkül – manapság számos lehetőség adódik.
    A 2-es típusú, zömében túlsúlyos cukorbetegeknek édesítésre elsősorban 

    • az energiamentes mesterséges édesítőszerek, illetve 

    • az alacsonyabb energiatartalmú cukorhelyettesítők javasoltak. 

    A hazánkban forgalomban lévő mesterséges édesítőszerek a következők: szacharin, ciklamát, aceszulfám-K, aszpartám, szukralóz, melyek lehetnek egykomponensűek, azonban többnyire inkább kombinálva találhatóak meg a különböző termékekben. A stevia egy természetes édesítőszer, melynek az előbbiekhez hasonlóan szintén nincs energiatartalma, így beilleszthető a diabeteses étrendbe. Az édesítőszerek közti különbség édesítőerejükben, esetleges mellékízt okozó hatásukban, illetve hőstabilitásukban mutatkozik meg. 
    A cukorhelyettesítő anyagok (fruktóz, szorbit, xilit, eritrit, maltit stb.) ugyan alacsonyabb glikémiás-index-szel rendelkeznek, mint a kristálycukor, azonban szénhidrát és energiatartalmuk miatt csak mértékkel, az előírt napi szénhidrátmennyiségbe beszámítva fogyaszthatók. Bizonyos fajtái ráadásul nagyobb mennyiségben hashajtó hatással rendelkeznek.
     

    13. A tápanyagokról röviden

    I. Szénhidrátok

    A szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek a szervezetben szőlőcukorrá alakulva emelik a vércukorszintet. Az étrendben mindenekelőtt a természetes formában előforduló tejcukor (tej, aludttej, joghurt, kefir) napi 2-4 dl mennyiségben 2-3 részre elosztva fogyasztható. A gyümölcscukor, szőlőcukor és répacukor keverékei (gyümölcsökben, diétás befőttekben, lekvárokban, dzsemekben, „light” gyümölcs) kaphatnak helyet.

    A szénhidrátok másik fontosabb előfordulási formája a keményítő. Ez a gabonafélék (búza, árpa, rozs, kukorica), rizs, burgonya, szójabab, száraz borsó, bab, lencse, gesztenye legfőbb alkotóeleme. 20-70 gramm/100gramm mennyiség között tartalmazzák. Valamint minden növény, így a főzelékfélék, zöldségek is tartalmaznak keményítőt 5-15 gramm/100 gramm körül. Tehát minden lisztes áru nagyrészt keményítőt tartalmaz, általuk jutunk a felvett szénhidrátok többségéhez, pl.: tészta vagy kenyér formájában.

    A szénhidrát tartalmú táplálékokat a szénhidráttartalom és a vércukoremelő hatás függvényében 3 csoportra oszthatjuk:

    • Korlátlanul, szabadon fogyasztható élelmiszerek: szokásos mennyiségben azok a zöldség- és főzelékfélék, amelyeknek 100 grammja kevesebb, mint 5 g szénhidrátot tartalmaznak. Pl.:  zöldpaprika, paradicsom, uborka, retek, fejes saláta, brokkoli, cukkini, kelkáposzta, karfiol, kínai kel, padlizsán, sóska, paraj, spárga, zöldbab. Energiamentes üdítők, sovány húsok, felvágottak, sovány sajtok, kis mennyiségben margarin, étolaj, tojás

    • Korlátozott, mért mennyiségben fogyaszthatók: a szénhidráttartalom figyelembevételével, mért mennyiségben. Pl.: rizs, liszt, rozsliszt, kenyérfélék, zsemle, kifli, diabetikus kekszek, száraztészták, gyümölcsök (alma, körte, narancs, meggy, eper, málna, kiwi, ribizli, egres, őszibarack, nektarin, grapefruit, narancs, szeder, egres, ananász) és zöldségfélék (sárgarépa, zöldborsó, kukorica, sütőtök, burgonya, szárazbab, sárgaborsó, lencse, szója), valamint az alacsony zsírtartalmú tej és tejtermékek.

    • Kerülendő, tiltott élelmiszerek: fontos, hogy cukrot, cukorral készült készítményeket ne fogyasszon a cukorbeteg. Pl.: cukorral, mézzel készült ételek és italok, dzsemek, cukorkák, csokoládék, sütemények, cukrozott italok, alkoholok, aszalt gyümölcsök. Kerülendők a magas zsírtartalmú élelmiszerek is: zsírdús tej és tejtermékek, zsíros húsrészek, felvágottak. 

    II. Rostok

    A magas élelmi rost tartalmú élelmiszerek fogyasztásával mérsékeljük a vércukorszintet, a vércukor ingadozásának lehetőségét. Megkötik a bélben a mérgező, rákkeltő anyagokat, védenek a vastagbélrák ellen is, valamint csökkenhet a szív-keringési betegségek kockázata.

    A rostok lassítják a zsírok, szénhidrátok felszívódását, vércukor -, oleszterincsökkentő hatásuk van. Különösen javasoltak a teljes kiőrlésű (héjastul őrölt) gabonából készült sütőipari termékek a finomlisztből készültekkel szemben, mivel ezek glikémiás indexe kedvezőbb a magas rosttartalmuknál fogva. Zabkorpa beiktatása előnyös, például kefirben joghurtban elkeverve.

    A cukorbetegek számára ehhez hasonlóan kedvező tulajdonságokat egyesítenek mindenekelőtt a zöldségek és a gyümölcsök is. A zöldségféléket akár nyersen, akár főzelékként vagy párolva, grillezve, főételként, levesben, salátaként és köretként egyaránt fogyaszthatják. Átlagosan legalább napi 20-30 dkg-ot feltétlenül ajánlott elfogyasztani. 

    A burgonyát, rizst és tésztát (tésztánál a durum tészta előnyös választás), köretként célszerű zöldségekkel helyettesíteni, kiegészíteni. Ezeknek a fogyasztása legfeljebb heti egyszer ajánlott fél adagban. A naponkénti gyümölcsfogyasztás – banán, szőlő, szilva kivételével – a zöldségeknél írt mennyiségben ajánlott, de az így elfogyasztott szénhidrátmennyiséget a napi adagok számításánál figyelembe kell venni.

    Az élelmi rost 30- 40 g/nap is lehet, mivel hatásuk révén csökkenhet a vércukor-, koleszterinszint, illetve a napi inzulinigény.
     
    III. Zsiradékok 

    A cukorbetegek fokozottan hajlamosak az érelmeszesedésre. A szövődmények kialakulásának csökkentése céljából előnyös a zsírszegény étrend, melyet az alábbi csoportosítás alapján érhetjük el.

    Nyersanyagválasztás: sovány húsok, halak, sovány felvágottak, csökkentett zsírtartalmú tejtermékek és a növényi eredetű zsiradékok fogyasztásának előnyben részesítése.

    Ételkészítés során a zsírszegény technológia tudatos választásával. A bő zsiradékban való sütés helyett (rántott hús, fasírt) javasolt a párolás, a sütőben zsiradék nélkül sütés, az alufólia, a sütőzacskó, a római cseréptál használata. A főzés során a magyaros ételkészítés (a bő zsiradékban pirított hagymás alapú ételek) helyett, az aromás párolás friss, szárított fűszernövényekkel ízesítve. Sűrítési módok közül ajánlott a száraz rántás (liszt+víz), kefires, joghurtos, illetve zsírszegény tejjel vagy tejföllel habarás, hintés, a főzelék saját anyagával való sűrítés. Ajánlott a látható zsiradék eltávolítása a nyersanyagról a konyhai előkészítés során, pl.: a tej fölének eltávolítása, a húsok zsírtalanítása vagy a csirkebőr lehúzása.
     
    IV. Fehérjék

    Az állati és növényi fehérjék fele-fele arányban ajánlottak az étrendben. Az állati eredetű fehérjét tartalmazó élelmiszerek általában rejtett zsírokat is tartalmaznak, ezért mindig az alacsony zsírtartalmúak fogyasztása javasolt. Pl.: baromfi, hal, tengeri hal, kefir, joghurt, sovány sajtok, csökkentett zsírtartalmú tej, félzsíros túró. Napi egy darab tojás ajánlott, az ételkészítéshez felhasznált tojást is beszámítva. 
     

    14. Fizikai aktivitás

    A diéta mellett a cukorbetegség fontos kiegészítő kezelési módja a rendszeres napi fizikai tevékenység, ami csökkentheti a vércukorszintet. Erre a legjobb a napi séta, kb. egy órányi. Ilyenkor a napi szénhidrát mennyiséget emelni kell. Mindenkinek meg kell találnia a számára legkedvezőbb mozgásformát. Gyógytornász szakemberrel javasolt megbeszélni a testmozgást.

    A cukorbetegség nem fáj. Ezért hajlamosak általában a cukorbetegek a diétán lazítani, kevésbé betartani, a rendszeres testmozgást elhagyni, amikor tüneteik mérséklődnek. Fontos, hogy az életmódváltást hosszú távon be kell tartani a szövődmények elkerülése érdekében. 

    A magasabb vércukor (éhomi, étkezés után 1,5 órával mért, illetve magas HbA1c) esetén kérje dietetikus szakember segítségét, aki a tanácsadás során a cukorbetegek számára egyénre szabott táplálkozási tervet készít.