• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    Cikkek
    2021-es cikkek
    2020-as cikkek
    2019-es cikkek
    2018-as cikkek
    2017-es cikkek
    2016-os cikkek
    2015-ös cikkek
    2014-es cikkek
    2013-as cikkek
    2012-es cikkek
    2011-es cikkek
    2010-es cikkek
    2009-es cikkek

    Az irodai munka és a súlyemelés is okozhat aranyérbetegséget

    Bármilyen meglepő, de élete során az emberek 70-80 százalékánál alakul ki aranyeres elváltozás okozta panasz. Bizonyos életviteli tényezők esetén a panaszok kialakulása még valószínűbb: ilyenek az ülőmunkák, de veszélyben vannak azok is, akik gyakran emelgetnek nagy súlyokat.

    Az ülőmunka is okozhat aranyeret

    Mit nevezünk aranyérnek?

    Aranyérnek nevezzük a végbélnyílás vénás hálózatát. A külső a záróizom alatt, a belső aranyeres fonat pedig a záróizom felett helyezkedik el – tehát aranyere mindenkinek van. Amikor a vénás vér eláramlása tartósan akadályozott vagy nehezített, akkor a vénák kitágulnak. Ez önmagában még nem kóros jelenség, sőt ez a mechanizmus segíti a záróizom funkcióját, a végbél tökéletes zárását. Ha azonban a vénák elváltozása állandóvá válik, és panaszokat okoz, akkor már aranyérbetegségről beszélünk.

    Mivel a vénák a hasi nagy erek felé ürülnek, ezért minden olyan helyzet, ami a hasűri nyomás növekedésével jár, az aranyeres vénás fonatból a vér eláramlását gátolja, ezáltal a vénák tágulatához és a vér pangásához vezet. Amikor a nyomásviszonyok helyreállnak, akkor a pangás és a duzzanat is megszűnik.

    Hogyan alakul ki az aranyérbetegség?

    Az aranyérbetegség kialakulásának hátterében leggyakrabban életmódbeli okok állnak. A végbél zárórendszere izomszövetből, kötőszövetekből és érhálózatból áll. A kötőszövetekért nem sokat tehetünk, ezeknek a rostoknak a tartása, erőssége nagyrészt a genetikán múlik. A záróizmok erőssége és az érhálózat állapota viszont életmód kérdése is. 

    Rizikótényező az ülőmunka (sofőrök, pénztárosok, irodai dolgozók), a helytelen táplálkozás miatt kialakult székrekedés, az elhúzódó székletürítés, a nehéz fizikai munka vagy az elhízás okozta hasűri nyomásváltozás. A napjainkban divatos súlyzós edzések akut vagy krónikus aranyérbetegséget eredményezhetnek, ha nem megfelelő az edzésterv, hiányoznak az edzéselméleti ismeretek, a rossz légzéstechnika és túlméretezett súllyal végzik gyakorlatokat. 
    Aranyértágulat okozta panaszok szinte bármelyik életkorban kialakulhatnak, de jellemzően idősebb korban, 40-50 éves kor felett jelentkeznek.

    Az aranyérbetegség típusai

    A külső aranyerek elváltozásait, mivel a végbélnyíláson kívül találhatóak (könnyedén észrevehető, kitapintható) általában könnyű felismerni, a belső viszont a végbélben található (nem látható, nem tapintható). Ha a külső és a belső aranyérbetegség egyszerre áll fenn, azt összetett (intermedier) típusú aranyérnek nevezik a szakemberek.

    A külső aranyerek hosszan tartó pangás során a vér bealvadása miatt elzáródnak, nem funkcionálnak tovább, fájdalmas, kemény, lilás duzzanatot okozva. A borsszem méretűtől a dió nagyságú rögökig bármekkora eltérés előfordulhat. 

    A belső aranyerek első stádiumban nem okoznak általában panaszt, csak proktológiai szűrővizsgálat során látja a vizsgáló. Második stádiumú megnagyobbodás esetén ki-becsúszó idegentest érzet jelentkezik székelést követően. Harmadik stádiumban már a tágult véna nem tud magától visszacsúszni a záróizmon keresztül, ezért vissza kell helyezni. Ha ez elmarad, akkor a kialakult pangás miatt ugyanaz fordulhat elő, mint a külső aranyerek esetében, rög képződik és elzáródik.  Negyedik stádiumban már olyan fokú a tágulat, hogy mind a belső, mind a külső vénás fonat pang, visszahelyezni nem lehet. Ha ezzel együtt kemény székletek is előfordulnak, akkor az az aranyerek feletti nyálkahártya kisebesedését okozhatja. Ilyenkor vérzés is jelentkezhet.

    Mit tehetünk az aranyérbetegség megelőzésért?

    Azon, hogy valakinek ülőmunkája van, nehezen lehet változtatni. De akkor sem kell 8-10 órán át egyfolytában ülve maradni, hasznos lehet, hogy egy-két óránként beiktatunk egy párperces mozgásszünetet. Ilyenkor érdemes felállni, kinyújtóztatni, megmozgatni a tagjainkat, sétálni egy kicsit, hogy a véráramlás helyreálljon a testünkben, fokozódjon a keringés a vénákban, így a végbél körüli területen is.

    Ha már sokat kell ülnünk, akkor hasznos, ha ezt egészségtudatosan kiválasztott, úgynevezett ergonomikus széken tesszük. Gátizom torna végzése, vagy instabil, gátizom munkát provokáló ülőalkalmatosság (pl.: térdeplő szék, fitness labda) csökkenti a kialakulás esélyét. Ezeken a székeken, amellett, hogy a gerinc egészsége szempontjából is hasznosak, kisebb súly nehezedik a végbéltájékra. Akinek nem okoz gondot, az néhány órán át dolgozhat állóasztal mellett is, ezzel is tehermentesíti egy időre a végbél környéki érhálózatot.

    Az aranyérbetegség megelőzésében fontos szerepe lehet a helyes táplálkozásnak is. A folyadékban és rostos táplálékban gazdag étkezés segít a székrekedés megelőzésében. Emellett hasznos kerülni a sok cukrot, fehér lisztet, szénhidrátot. Hasznos lehet a rendszeres mozgás, és az intimtorna gyakorlása is, amelynek segítségével remekül lehet fejleszteni a medencefenék izomzatát. A hasmenés szintén provokáló tényező lehet ezért, ha állandóan vagy gyakran jelentkezik, érdemes kizárni a gyulladásos bélbetegségek, ételintoleranciák lehetőségét, illetve kerülni hashajtó hatású fűszeres táplálkozást, dohányzást és alkoholfogyasztást. 

    Az aranyérbetegség kezelése

    Ha már kialakult az aranyérbetegség, akkor sem kell kétségbe esni, súlyosságtól függően ugyanis többféleképpen kezelhető. A lényeg, hogy minél előbb forduljunk a panaszokkal orvoshoz, ugyanis az időben felfedezett betegség sokkal könnyebben gyógyítható. Számos vény nélküli gyógyszer, kúp, gél, krém áll rendelkezésre, de ezek használata nem ajánlott. Fontos a proktológiai vizsgálat és a célzott kezelés megfelelő hatóanyagtartalmú készítményekkel. Persze az életmód rendezése (több mozgás, több folyadékbevitel, székletlágyítás) nélkül önmagában nem biztos, hogy hatékony lehet a kezelés.

    Belső aranyerek esetében gumigyűrűs elszorítást szokás alkalmazni, ilyenkor az aranyér egy gumigyűrűvel leszorítható (Barron-ligatura), ami napokkal később az aranyér elhalásához és fájdalmatlan lelökődéséhez vezet. Ezt I-es stádiumú (panaszmentes), illetve II-es (idegentest érzés, csomó ki-becsúszása) stádiumú aranyerek esetében alkalmazzák. Mivel a belső aranyerek területén érző beidegzés nincs, a beavatkozás ambulánsan proktológiai vizsgálat keretében elvégezhető. 

    A külső aranyerek berögösödése esetén helyi érzéstelenítésben a vérrögtől elzáródott véna eltávolítása szükséges, mivel a rög felszívódása nagyon lassú, és ha kisebesedik, akkor könnyedén begyulladhat a végbél körüli baktériumoktól. Ez szintén ambulánsan kivitelezhető pár perces beavatkozás, miután a seb pár nap alatt spontán gyógyul. Gyakori előfordulás esetén érdemes a véralvadási zavarokat kizárni.