• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu
    Cikkek
    2022-es cikkek
    2021-es cikkek
    2020-as cikkek
    2019-es cikkek
    2018-as cikkek
    2017-es cikkek
    2016-os cikkek
    2015-ös cikkek
    2014-es cikkek
    2013-as cikkek
    2012-es cikkek
    2011-es cikkek
    2010-es cikkek
    2009-es cikkek

    Miért olyan fontos a vérnyomás?

    A vérnyomás pillanatnyi értéke bonyolult szabályozás következtében alakul ki és fontos információval szolgál az orvosok számára. Az optimálistól eltérő, tartósan magas vérnyomásérték súlyos következményekkel járhat, ha nem kezelik időben.

    A vérkeringés biztosítja, hogy a szükséges tápanyag és oxigén eljusson a test minden szervébe, szövetébe, sejtjébe, és onnan a felesleges salakanyag eltávozhasson. Az emberi szív percenként körülbelül hetvenszer húzódik össze, majd ernyed el, mindeközben a szív által az erekbe pumpált vér az érfalakra nyomást gyakorol. Vérnyomásmérés során 2 értékről nyilatkozunk (pl. 130/80 Hgmm). A „felső”, vagy orvosi néven „szisztolés” értéket a szív összehúzódásakor, az „alsó” vagy szaknyelven használt „diasztolés” értéket a szív elernyedésekor kapjuk meg. A mérés eredményére használt mértékegység a "Hgmm”, azaz higanymilliméter és azt jelzi, hogy a vér nyomása egy üvegcsőben lévő higanyoszlopot hány milliméter magasra emel meg. Normális esetekben a felső, szisztolés érték nyugalomban 100–140 Hgmm, az alsó, diasztolés pedig 60–90 Hgmm tartományon belül van. Az optimális értékeket a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szakemberei 130/80 Hgmm-ben határozták meg.

    vérnyomás ellenőrzése

    A vérnyomás szabályozása

    Szervezetünk bonyolult folyamatok révén alakítja ki a vérnyomás pillanatnyi értékét, amelyben szerepe van az idegrendszernek, a hormonális és neuroendokrin rendszernek, a veséknek, mellékveséknek egyaránt. A központi szabályozás az agytörzsi vazomotor központban történik, az autonóm idegrendszer a keringésre és a szívre hatva befolyásolja a vérnyomás alakulását. A mellékvesékben termelő hormonok (epinephrin, adrenalin, kortizol) szintén fontos feladattal bírnak a szabályozásban, a felsoroltak döntően emelik a vérnyomást. A vesén keresztül zajló vizeletkiválasztó rendszer, az elektrolitok és a folyadékháztartás egyensúlya szintén érdemi szereppel bír. Az anyagcserét befolyásoló pajzsmirigy működés is hatással lehet a kialakult értékekre.

    Ha túl magas a vérnyomás

    A vérnyomás a napszaktól, az éppen végzett tevékenységtől, a pillanatnyi pszichés állapottól és egyéb körülményektől függően más értékeket mutathat, ez az ingadozás bizonyos határokig természetes. A tartósan magas, 140/90 Hgmm feletti állapot azonban kórosnak számít, ezt nevezzük magasvérnyomás betegségnek, orvosi szaknyelven pedig hipertóniának. Egészséges személyeknél előfordulhatnak alkalmanként kiugró magas értékek, amelyre szintén tanácsos felfigyelni.

    Magyarországon a magasvérnyomás népbetegségnek számít. Az esetek több mint 90 százalékában ún. elsődleges, vagyis primer hipertónia tapasztalható, amikor az életkor előrehaladtával az érfal rugalmassága csökken és emiatt alakul ki a magasvérnyomás. Fontos szerepe van az örökletes hajlamnak, illetve az életmódbeli tényezőknek (dohányzás, elhízás, stressz). Ritkán, kb. 10 százalékban a kórosan emelkedett vérnyomás érték hátterében valamilyen vesebetegség, vagy egyéb hormonális eltérés, mellékvese vagy pajzsmirigy rendellenesség állhat, ezt nevezzük ún. másodlagos vagy secunder hipertóniának.
    A magasvérnyomás az esetek döntő többségében tünetmentes, gyakran rutin vérnyomás mérések során derül ki. Más esetekben az érintettek fejfájásra, szédülésre, feszültségre, ingerlékenységre, fülzúgásra, nehézlégzésre, mellkasi fájdalomra, panaszkodnak a leggyakrabban.

    magas vérnyomás

    Ha alacsony vagy ingadozik

    Ritkábban fordul elő és kevésbé veszélyes az alacsony vérnyomás, amit hypotensionak nevezünk. Ez az állapot sem jár különösebb tünetekkel, bár a visszatérő fáradékonyság, levertség, aluszékonyság, fejfájás, szédülés, esetleg ájulás hátterében lehet a vérnyomás átmeneti vagy tartós csökkenése is. A hypotensio kialakulhat egyes gyógyszerek mellékhatásaként, illetve akkor, ha csökken az erekben a keringő vér mennyisége, például erős vérzés vagy elégtelen folyadékbevitel miatt.

    Ha nem kezelik a magasvérnyomást

    Mivel a hipertónia bizonyos esetekben kevés panaszt okoz, vagy tünetmentes lehet ezért „néma gyilkosnak” is nevezik. Sajnos, sokan nem is tudják, hogy ebben a betegségben szenvednek. A tartósan emelkedett vérnyomás hosszabb távon súlyos következményekkel jár, egészségkárosodást okoz. Mivel roncsolja az érhálózatot, ezáltal a szív, az agy, a vese ereinek keringését károsítja, így a szervek működése romlik. A magasvérnyomás következménye lehet az agyvérzés, a szívelégtelenség, a szívinfarktus, a veseelégtelenség. Magyarországon minden évben egy kisvárosnyi ember hal meg valamelyik, a hipertónia következtében kialakult betegségben, a világon pedig évente hétmillióra becsülik az emiatti halálesetek számát.

    Az érintettek a rendszeres ellenőrzéssel, az orvosi utasítások betartásával, a javasolt gyógyszerek rendszeres alkalmazásával és egy egészségesebb életmód kialakításával tehetnek a legtöbbet a vérnyomásproblémák ellen.

    A cikk Dr. Bencze Ágnes kardiológus, belgyógyász főorvos közreműködésével készült.

    Érdekesnek találta az olvasottakat? Iratkozzon fel hírlevelünkre és értesüljön első kézből kedvezményes szolgáltatásainkról, híreinkről, prevenciós tanácsainkról!