• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu
    Cikkek
    2022-es cikkek
    2021-es cikkek
    2020-as cikkek
    2019-es cikkek
    2018-as cikkek
    2017-es cikkek
    2016-os cikkek
    2015-ös cikkek
    2014-es cikkek
    2013-as cikkek
    2012-es cikkek
    2011-es cikkek
    2010-es cikkek
    2009-es cikkek

    Az emésztés hasznos segítője, az epe

    Az epe a májsejtek által termelt zöldessárga színű váladék, amelynek fontos szerepe van: az epeutakon át a bélrendszerbe kerülve segíti az emésztést, a zsírok lebontását, a salakanyagok eltávolítását. Alkotóelemei között epesókat, elektrolitokat, epefestéket (bilirubint), koleszterint, lecitint és lipideket találunk.

    Az emésztés hasznos segítője, az epe

    Az epe útja

    A máj folyamatosan választja ki az epét, de mivel a táplálkozás szakaszosan történik, az emésztést segítő epeváladékra is csak időközönként van szükség. Ezért az epe egy része az epehólyagba kerül, ott a frissen kiválasztott epénél valamivel sűrűbb formában tárolódik, és a szükségletnek megfelelően ürül ki az epehólyag-vezetéken és az epevezetéken keresztül a nyombélbe. Az epe a zsírok emésztésének, lebontásának és felszívódásának folyamatában vesz részt, és aktiválja a hasnyálmirigy által termelt zsírbontó enzimet, a lipázt is. Az epesók a bélrendszerbe kerülve (a vékonybél első részében, illetve a nyombélben) növelik a zsírok, a koleszterin és a zsíroldékony vitaminok oldhatóságát, serkentik a vastagbél vízkiválasztását, ami megkönnyíti a béltartalom mozgását. Az epe másik fontos funkciója, hogy részt vesz bizonyos salakanyagoknak, például a széteső vörösvértestekből kiszabaduló hemoglobinnak és a felesleges koleszterinnek, valamint gyógyszereknek és egyéb salakanyagoknak a szervezetből történő eltávolításában. Az epe legfontosabb festékanyaga, a bilirubin is az elpusztult vörösvértestekből származó salakanyagként kerül az epébe.

    Az epe egy része a vastagbélbe kerül, ott a bélbaktériumok még kiválasztanak belőle hasznos összetevőket, majd a széklettel együtt kiürül a szervezetből (ez adja az ürülék jellegzetes barna színét). Más része a felszívódott tápanyaggal együtt újra a vérbe és a véráram útján a májba kerül, ahol a májsejtek újra kiválasztják az epébe. A szervezet epesói ezt a körutat (enterohepatikus keringést) naponta akár 10-12 alkalommal is megteszik.

    Az epe termelődése és az eperendszer

    A májsejtek által termelt epe a májból a májcsatornákon át a nyombélig, a vékonybél első szakaszáig vezető epevezetékbe kerül, egy része pedig a máj alatt található, körte alakú epehólyagban gyűlik össze. Amikor a vékonybélbe táplálék kerül, hormonális és idegi választ vált ki, amelyek következtében az epehólyag összehúzódik. A tartalék epe az epevezetéken át a belekbe jut egy kis záróizom megnyílásának segítségével, hogy ott a táplálékkal összekeveredve a zsírok lebontásában kifejthesse a hatását. A belekből a felszívódott, hasznosított tápanyagokkal együtt az epe egy része visszakerül a véráramba és a májba, hogy elölről kezdődjön ez a sajátos körforgás.

    Az epe betegségei

    Súlyos következményekkel járhat, ha az epe termelődésében vagy szállításában zavar támad, például az epeváladékot szállító epevezetékek elzáródnak. Ha az epehólyagban lévő epe besűrűsödik, a benne lévő festékek és sók kikristályosodhatnak, az így keletkező epekő elzárhatja az epének az epehólyagból kivezető útját. Ez heves fájdalmat, ún. epeköves görcsöt, epeköves rohamot okozhat, és epehólyag-gyulladást (kolecisztitisz) is kiválthat. Ez utóbbinak heveny és idült formája ismert, és a szövődményeként hashártyagyulladás is kialakulhat. Epehólyag-gyulladást bakteriális fertőzés és epekő is kiválthat, a gyulladásos folyamat viszont megnöveli a kőképződés kockázatát is. Az epehólyagban képződő kövek különböző alakúak méretűek is lehetnek, a borsónyitól a tojásnyi nagyságig, az anyaguk pedig többek között koleszterin, epefesték, mész lehet. Az epekő tovább is sodródhat az epevezetékbe, részben vagy egészben elzárhatja azt, és az epeelfolyás akadályozásával sárgaságot okozhat. Ezt a jelenséget a vérben felszaporodó epefesték, a bilirubin váltja ki.

    Az emésztés hasznos segítője, az epe

    Az epebetegségek okai és tünetei

    Az epebetegségek kockázatát növeli az öröklött hajlam, az emelkedett életkor, a súlyfelesleg, több belgyógyászati megbetegedés és a kiegyensúlyozatlan, túl sok egészségtelen zsiradékot tartalmazó étrend is. Az epeutak valamilyen rendellenességére, az epe-elfolyás kő, gyulladásos folyamat vagy daganat általi akadályozására utalhatnak az alábbi tünetek: a bőr és a szemfehérje besárgulása, a has jobb felső oldalán, a bordaív alatt jelentkező fájdalom, a hányinger, a láz, valamint a vizelet és a széklet színének megváltozása. Az elváltozás helyétől és jellegétől függően a diagnózist laboratóriumi vérvizsgálatok, ultrahang és CT-felvétel, MRI vizsgálat és májbiopszia segíti. Az epebetegségek kezelése gyógyszeresen illetve műtéti úton történhet. Az epekőképződés megelőzéséhez kiegyensúlyozott étrend, a normál testsúly megőrzése és rendszeres mozgás ajánlott.

    A cikk Dr. Győrffy Zsuzsanna belgyógyász közreműködésével készült el.

    Érdekesnek találta az olvasottakat? Iratkozzon fel hírlevelünkre és értesüljön első kézből kedvezményes szolgáltatásainkról, híreinkről, prevenciós tanácsainkról!