• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Ne emésszük magunkat a vírusok miatt!

    Gyomor- és bélhurutot nagyon sok kórokozó okozhat. A betegség hátterében egyre gyakrabban találjuk a calicivírust, amely sikeresen áll ellen a környezeti hatásoknak és a szervezetbe kerülve már kis csíraszámban is megbetegedést okoz. A gyomorinfluenza tüneteiről, valamint megelőzési és kezelési lehetőségeiről dr. Tóth-Domán Judit belgyógyász-háziorvos szakorvost kérdeztük.

    calici-virus

    Milyen betegségeket okoz a calicivírus?

    Napjainkban a calicivírus felelős a vírus okozta gyomor és bélbetegségek 30-40 százalékáért, valamint a gasztroenterális járványok 75-89 százalékáért. Ennek oka, hogy az enyhe és gyorsan szűnő panaszok miatt a betegek nagy része nem fordul orvoshoz, így a megbetegedés okára gyakran csak akkor derül fény, amikor a vírusfertőzés már járványt okoz.

    Hogyan terjed a calicivírus?

    A vírus fertőzött ember székletének és hányadékának közvetítésével terjed. A kórokozó a fertőzött széklettel szennyezett ételek, valamint a víz útján terjed, de a beteg hányadékából elpárolgó, vírussal szennyezett aeroszol is továbbíthatja a fertőzést. Fontos tudni, hogy a vírus már a klinikai tünetek kezdete előtt megjelenhet a székletben, és a gyógyulást követően még 1-3 napig, vagy akár hosszabb ideig is ürülhet.

    Milyen tünetei vannak a fertőzésnek?

    A calicivírus fertőzésre jellemző a rövid – 24-36 órás – lappangási idő. Vezető klinikai tünet a rossz közérzet, az étvágytalanság, a hányinger, a hányás és a hasmenés. Ez utóbbi napi 4-8 alkalommal történő székletürítést jelent, amelynek esetén a salakanyag nem véres, nem nyákos. A felsoroltak mellett jellegzetes tünet még a hasi fájdalom, a hőemelkedés, esetenként a láz.  Ugyanakkor előfordulhat fejfájás és izomfájdalom is.

    Hogyan kezelhető a calicivírus-fertőzés?

    A betegség kezelése tüneti, antibiotikum és hasmenés elleni készítmények adása nem javasolt. Elsősorban a szervezet folyadék- és sóháztartását kell rendezni megfelelő diétával és bőséges folyadékbevitellel. Kezdetben érdemes kis mennyiségű folyadékot (víz, cukormentes vagy enyhén cukrozott hideg tea) fogyasztani 10-20 percenként, de akár egy jégdarabkát is elszopogathatunk. Később próbálkozhatunk hideg, szűrt gyümölcs- és zöldséglevekkel (sárgarépa) is. Ha ez sikerül, és nem jelentkezik hányás illetve hasmenés, akkor ehetünk néhány falat gyomorkímélő, könnyen emészthető ételt, például sós kekszet, pirított kenyeret, főtt és sózott burgonyát valamint rizst. Az ételek adagját fokozatosan emeljük, pár nap diéta után pedig visszatérhetünk a megszokott étrendünkhöz, de a konyhatechnikai eljárások közül a főzést, párolást részesítsük előnyben és hozzáadott zsiradékot ne használjunk.

    Mennyi időt vesz igénybe a gyógyulás?

    A megbetegedés legtöbbször rövid lefolyású, az érintettek 1-3 nap alatt meggyógyulnak. A szövődmény ritka, de a gyors só- és folyadékvesztés miatt a gyerekek, idősek és a gyenge immunrendszerű emberek veszélyeztetett csoportnak számítanak.

    Kik a leginkább veszélyeztetettek?

    Minden korosztály évről-évre ki van téve a fertőzés veszélyének. Régebben csak a téli hónapokban terjedt intenzíven, de mára szezonális jellege háttérbe szorult, és bármikor, bárki elkaphatja. Járványok legtöbbször zárt közösségekben – családban, gyerek közösségekben, egészségügyi intézményekben – fordulnak elő.

    Hogyan előzhető meg a betegség?

    A fertőzés terjedésének megelőzés érdekében legfontosabb a higiénés rendszabályok betartása, fontos a rendszeres és alapos kézmosás, valamint a széklettel, hányással fertőzött tárgyak fertőtlenítése. A tünetek megszűnéséig otthon kell maradni. Emellett minden esetben értesítsük a háziorvost a megbetegedésről!

     

    Tartós védettség a betegség után sem alakul ki, mert a vírus nagyon gyorsan és gyakran mutálódik, ennek következtében megváltozik az antigén szerkezet. Ez az oka annak, hogy nem létezik ellene hatásos védőoltás.